Magyarország az átlag felett teljesíti az Európa 2020 stratégia célkitûzéseit, de a folytatáshoz az is kell, hogy a sikeres országokat az unió ne korlátozza a gazdasági autonómiájukban - mondta Turóczy László, a Nemzetgazdasági Minisztérium helyettes államtitkára az Országgyûlés európai ügyek bizottságának hétfõi ülésén Budapesten. A gazdaságtervezésért és versenyképességért felelõs helyettes államtitkár az Európa 2020 stratégia félidejéhez érve számolt be annak eddigi eredményeirõl és a felülvizsgálatára vonatkozó kormányzati álláspontról.

Nem attól lesz versenyképes az EU, ha az országok azonos szabályok szerint tevékenykednek, hanem az egyes tagállamok saját versenyképességének együttese adja ki a közösség versenyképességét - tette hozzá Turóczy László. Az Európa 2020 stratégia lényege az, hogy fenntartható növekedési pályára állítsa a közösség gazdaságát. Ehhez öt célt számszerûsített is - kezdte az ismertetést a helyettes államtitkár.

Így a 20-64 évesek körében a foglalkoztatottság aránya érje el a 75 százalékot. A kutatás-fejlesztés és az innováció ösztönzésére irányuló beruházásokra kell fordítani a GDP 3 százalékát. Az üvegházhatást okozó gázok kibocsátását az 1990-es szinthez képest 20 százalékkal csökkenteni kell, a megújuló energiaforrások arányát 20 százalékra kell növelni, továbbá 20 százalékkal kell javítani az energiahatékonyságot. Az oktatás területén el kell érni, hogy a 30 és 34 év közötti uniós lakosok legalább 40 százaléka felsõfokú végzettséggel rendelkezzen. Végül pedig 20 millióval csökkenjen azok száma, akik nyomorban és társadalmi kirekesztettségben élnek. Uniós szinten felemásnak nevezte a helyettes államtitkár a stratégia félidõs eredményeit: nem lett az EU a világ legversenyképesebb régiója és a foglalkoztatás növekedése is szerény maradt.

A célok magyarországi elérése közül két terültet emelt ki Turóczy László: a gazdasági növekedés meghaladja az uniós átlagot, a foglalkoztatottságot tekintve pedig felidézte, hogy a munkahelyek száma 350 ezerrel nõtt 2010 óta. A stratégia 2020-ig - uniós szinten - nem igényel kiegészítést, mivel a célok alkalmasak a tartós növekedés elérésére. Fontosnak mondta, hogy a sikeres országok gazdaságfejlesztési eszközeit ne korlátozza a közösségi apparátus, hanem folytasson azokról folyamatos párbeszédet a tagállamokkal, amelyek egymással is rendszeresen megvitatják az aktuális kérdéseket.

A bizottsági vitában nagy hangsúlyt kapott a kutatás-fejlesztésre fordított források elosztásnak javítása, hogy azok eljussanak a kkv-k szintjére is. Errõl Turóczy László kifejtette, hogy az idén indult uniós költségvetési idõszakban kutatás-fejlesztésre két és félszer annyi, összesen 700 milliárd forint áll rendelkezésre, mint az elõzõ hét évben. A pályázatok majd úgy szólnak, hogy a nagy cégeknek kötelezõ lesz maguk mellé venni kis- és közepes vállalkozásokat, illetve egyetemeket is. Józsa István (MSZP) úgy vélte, hogy a munka alapú társadalom - mint cél - ellentmondásban van az innovációval. A kevésbé képzett munkaerõ ugyanis csak tömegtermelésre alkalmas.

Hörcsik Richárd (Fidesz) pedig az elvárt 40 százalékos felsõfokú képzettségi részarányt hasonlította össze a jelennel, és hozzátette, hogy megítélése szerint a régióban ehhez Lengyelország és Szlovákia van a legközelebb. A helyettes államtitkár ezzel kapcsolatban úgy vélte, hogy a felsõoktatásban a mûszaki-természettudományi képzés támogatható, mivel ezek járulnak hozzá a gazdaság fejlesztéséhez. Ugyanakkor a szakképzés aránya és minõsége növelhetõ, mivel ma hiány van középiskolai végzettségû, mûszaki fehérgallérosokból.

Végül a foglalkoztatás került terítékre: az ellenzéki tagok szerint a munkanélküliséget csak a közfoglalkoztatás csökkentette. Turóczy László a közfoglalkoztatást a válságra adott válasznak nevezte, és azt a véleményét fogalmazta meg, hogy az új piaci munkahelyek át fogják venni a helyét. A bizottság egyhangúlag úgy határozott, hogy bekapcsolódik a jövõ évi költségvetési törvényjavaslat egészének a részletes vitájába, így véleményezhet minden olyan módosító indítványt, amely a hatáskörébe tartozik.