A Magyar Biztosítók Szövetsége (Mabisz) V. nemzetközi konferenciáján tartott elõadásában elmondta: az ilyen beruházásokat adókedvezménnyel és pályázati lehetõségekkel támogatja az állam a most indult uniós költségvetési idõszak forrásaiból. Ugyanakkor megerõsítette, hogy állami forrásra a jövõben nem lehet magán egészségügyi ellátást építeni. Felidézte azt a gyakorlatot, amikor a magán kórházak egyszerûbb ellátást vállalnak, ám ha drágább - például intenzív - ellátásra van szükség, akkor továbbküldik a beteget az állami ellátó rendszerbe.

Amikor kiépül egy alternatív magán egészségügyi ellátó rendszer, akkor lehet majd elgondolkodni azon, hogy ebbe az állam miként társuljon, a nála biztosított betegek ellátásának finanszírozásával - mondta. Hangsúlyozta, hogy az ellátás középpontjában a szolidaritás elvén mûködõ állami egészségbiztosítás marad a jövõben is és azt kell a lehetõ legmagasabb szintre emelni.

Palotai Dániel, a Magyar Nemzeti Bank monetáris politikáért felelõs ügyvezetõ igazgatója a konferencián arról beszélt, hogy a lakosság megtakarítások magas szinten stabilizálódnak, így ebbõl nyugdíjbiztosításokat is lehet kötni. Emlékeztetett arra, hogy gazdaság szerkezete kiegyenlítetté vált, már nemcsak az export, hanem a beruházás és a lakossági fogyasztás is hozzájárul a növekedéshez. Az MNB középtávon alacsony inflációs környezettel számol, és azzal, hogy a költségvetési hiány továbbra is 3 százalék alatt marad. A lakosság megtakarításai magas szinten stabilizálódnak és a bankbetétekbõl egyre inkább állampapírokba és befektetési jegyekbe vándorol a háztartások befektetése - mondta, hozzátéve ugyanakkor, hogy a megtakarítók kivárnak, ezért alig nõ az életbiztosításokba fektetett pénz.

A nyugdíjbiztosítások azonban - miután év elejétõl adókedvezménnyel járnak - 15 ezerrel növekedtek a harmadik negyedévben. Várható, hogy az év végéhez közeledve megélénkül ez a piac - vélte Palotai Dániel. Örvendetes ténynek nevezte azt, hogy a teljes költségmutató lecsökkent, a drága életbiztosítások értékesítését megszüntették a társaságok annak ellenére, hogy az MNB a közvetítõi jutalékok csökkenését várta a termékek kivezetése helyett.

Pandurics Anett, a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) elnöke a biztató piaci jeleket állította elõadása középpontjába, amelyek szerinte a nyugdíj-, a baleset- és egészség- valamint a felelõsségbiztosítás terén egyaránt mutatkoznak. Kiemelte, hogy a magyar biztosítási szektor 12 millió szerzõdést kezel, 40 ezer fõt foglalkoztat, 100 milliárd forint adót fizet és 1000 milliárd forintnyi állampapír vásárlással finanszírozza az államadósságot.

Az elsõ féléves adatokat ismertetve kitért arra, hogy az életbiztosítások 230 milliárd forintos díjbevétellel stagnáltak, míg a nem élet biztosításokból származó díjbevétel 200 milliárd forint fölé emelkedett. Örvendetesnek nevezte, hogy az életbiztosításoknál megállt a folyamatos díjfizetésû termékek csökkenése, ezek azok amelyek valóban tartós öngondoskodást jelentenek. A MABISZ erõs év végére számít a nyugdíjbiztosításoknál - mondta. Pandurics Anett kiemelte azt is, hogy a második negyedévben - az elsõhöz képest - 3 százalékkal 124 milliárd forintra nõttek a vagyon és egyéb biztosítások díjbevételei. A jármûbiztosítások 4,4 százalékkal, 80 milliárdra emelkedtek ugyanebben az idõszakban.

A MABISZ elnöke felhívta a figyelmet arra is, hogy biztosításokban lévõ 1717 milliárd forintnyi díjtartalék a lakossági megtakarítások 4,8 százalékát teszi ki, vagyis ez az arány feltétlenül növelhetõ. Kisgergely Kornél, a Magyar Nemzeti Bank pénzügyi szervezetek felügyeletéért felelõs ügyvezetõ igazgatója elmondta, hogy a jegybank felügyeleti stratégiájának középpontjában a fenntartható verseny biztosítása és a finanszírozási képesség növelése áll.

Az intézményi célok közül kiemelte még a kockázat alapú felügyeletet, továbbá a fogyasztóvédelem erõsítését és a deviáns tevékenységekkel szembeni határozott jogi fellépést is. A biztosítási szektor felügyeletérõl szólva az ágazat nemzetgazdasági hasznosságának növelését emelte ki Kisgergely Kornél. Elmondta, hogy vizsgálják a cégek szolgáltatási palettáját és a versenyképességüket is, a biztosítási termékek vizsgálatakor pedig nézik azok árazását, jövedelmezõségét is.