Alapvetõen a kormányzat és a Magyar Bankszövetség közötti megállapodás kérdése, hogy miként alakulhat, piaci áron történhet-e a devizahitelek forintosítása – mondta a 180 percben Balog Ádám, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) alelnöke. Hozzátette: a jegybank részérõl már kedden jelezték, hogy a tranzakció másik lábát, azaz a bankok számára az euróforrást biztosítani tudják, és a pénzintézeteknek alapvetõen piaci árfolyamot szándékoznak kínálni.

A forintosítás kapcsán az MNB-nek számos dologra kell figyelni, így arra is, hogy a bankrendszer mûködõképes-e, meg van-e a megfelelõ informatikai felkészültség, illetve a szükséges humánerõforrások és eljárások. Nyilvánvaló, hogy ezeket alapvetõen a bankok feladata biztosítani, de az MNB számos esetben tekintettel van a bankokra, például az egyéb feladatokat igyekszik úgy idõzíteni a számukra, hogy azok is beleférjenek a teendõk közé – tette hozzá.

Arra a kérdésre, mikor lesz meg a forintosítás menetének végsõ verziója, Balog Ádám azt mondta, ebben õ nem tud egyértelmûen nyilatkozni, hiszen a folyamat a kormányzat lépésével kezdõdik, és azt követi le a jegybank, illetve a Bankszövetség lépéssorozata, amire gyakorlatilag bármikor sor kerülhet. Mint hozzátette, azt várja, hogy ez már a közel jövõben megtörténjen.

Azzal kapcsolatban, hogy az Európai Bizottság szerint Írország után Magyarországon nõ legnagyobb mértékben a GDP, ám jövõre az ország visszaesik a kilencedik helyre, Balog Ádám azt mondta, a következõ évekre várt 2,5 százalék körüli bõvülési ütem stabil, erõs növekedést biztosít. Felhívta a figyelmet, hogy az MNB szerdán kiadott növekedési jelentése hosszabb idõtávra helyei kontextusba a bõvülés kérdését. A jegybank a dokumentumban azt fejti ki, hogy az uniós pénzek és a magyar gazdaság erõforrásai lehetõvé teszik, hogy megfelelõen magas beruházási rátával a növekedés üteme késõbb jelentõsen meghaladja a 2,5 százalékot, elérje akár 3,5-4 százalékot is.