Elkészültek a képletek!

Alapvetõen konstruktív hangulatban egyeztetett hosszú heteken át a Magyar Nemzeti Bank (MNB), a Magyar Bankszövetség és az Igazságügy Minisztérium (IM) a banki devizahitelek elszámolásának metodikáján. A banki oldal szerint kevésbé sikerült jól a jegybank mellett felsorakozó többtucatnyi fogyasztóvédõ szervezetet tömörítõ Civil Hálóval az egyeztetés, de lassan eljutunk oda, hogy az 1,3 millió devizahiteles szerzõdés érintettjei már végre képleteket, nekik járó összegeket lássanak. Elõször csak papíron, majd a számlájukon is. Az általunk elért résztvevõk szerint a jegybank elsõsorban a technikai megvalósításban vette figyelembe a banki javaslatokat, az alaplogikában nem. Éppen ezért a tárgyalások végére azért feszültek lettek a viszonyok. Ha egy mondatban kellene leírni a helyzetet, a bankok lassan kezdenek beletörõdni abba, hogy döbbenetes összegeket kell fizetniük, de két fontos célért azért még harcolnak: a rendeletek ne állítsák õket megoldhatatlan feladat elé és az intézkedések abba az irányba mutassanak, hogy egyszer vége legyen a mizériának, a pereknek, a tisztességtelen bankokról szóló folyamatos híradásokból ömlõ negatív reklámnak.

Hol tartunk?

Miután a Kúria döntéseit az árfolyamrés és az egyoldalú kamatemelések „tisztességtelenségérõl", az állam törvénybe foglalta és megjelentette, egy nagyon lényeges elem még hátravolt a lakossági devizahitelek banki elszámoltatásából. Annak a számtani megfogalmazása, hogy pontosan mi is jár vissza az ügyfeleknek. Az MNB november 10-re ígérte, hogy elkészíti a képleteket és az ügyfél-tájékoztatást is tartalmazó négy rendeletet. Körülbelül egy hónapja már részleteiben is zajlik a finomhangolás. a bankok az utolsó percekig abban reménykedtek, hogy még módosítani lehet akár a törvényeket, akár a képleteket is, de a lényegi kérdésben visszapattantak. Nem lesz meglepõ a felállás, az MNB (konkrétan Nagy Márton ügyvezetõ igazgató) logikájával összeállított képletek alapján a bankoknak többet, a Magyar Bankszövetség metódusával összerakott alternatív javaslat révén kevesebbet kellett volna a bankoknak visszafizetni. Nagyon leegyszerûsítve a nézetkülönbséget a bankok szerint nem életszerû, hogy a magyar lakosság az alacsonyabb törlesztések révén felszabadult megtakarításait hosszú éveken át deviza alapon fialtatta volna. vagyis, ha 2007-ben egy ügyfél nem 110 ezer forintot, csak 100 ezer forintot fizetett volna, akkor a felszabaduló 10 ezer forintot nem devizalapú megtakarításba rakta volna. Hiszen a képlet arról szól, hogy amennyiben a bankok kisebb törlesztõket kalkuláltak volna hónapról, hónapra, akkor minden lakossági hitelfelvevõ folyamatosan devizában elõtörlesztett volna. A banki logika szerint, ha a Kúria okfejtésébõl levezethetõ, hogy a bankok jogtalanul használták az ügyfelek pénzét, akkor kamatos kamattal, de forintban kalkulálva járt volna vissza a pénz.

A bankoknak egyéb kifogásai is vannak, és volt olyan szakember, aki ezt meg is osztotta a Figyelõvel. Szerinte lehetett volna esély arra, hogy a felek összehozzanak egy olyan logikát, amelyet tíznél több banki matematikus mellett más is végig tud számolni. olyan számtant, ahol van esélye az ügyfeleknek is érteni a metódust. Az ugyanis a bankárok félelelme, hogy minden ügyfél, aki majd megkapja az elszámolást, a bankok nyakába varrja, hogy abból semmit nem ért és a bankszektorral szemben megszokott bizalmatlanság jegyében, nem is fogja senki elhinni, hogy abban reális az elszámolás. A bankszövetség állítólag sokkal egyszerûbb képletet javasolt. És, hogy miben álltak a konfliktusok és milyen jövõbeli feszültségek lehetnek - megtudhatja ba Figyelõ e heti számából. Ezt kár kihagyni!

Mi a teendõje az érintetteknek?

Egyelõre semmi. Nem érdemes a bankokat, vagy a jegybankot rohamozni, még senkinek nincs tájékoztatási, vagy elszámolási kötelezettsége, hiszen még ki sincs hirdetve az elszámolás alapját jelentõ képlet.

Egyetlen esetben érdemes buzogni, ha valakinek már lezárt banki hitelkapcsolata van, és a lezárást követõen megváltoztak a személyes adatai, például a lakcíme, vagy férjhez ment és a neve. Az ilyen változást már akár elõre is érdemes jelezni a bank felé.

Annak azért lehet értelme, hogy a devizahitelesek keressék elõ a számlakivonataikat, egyenlegeiket, ezt majd használni tudják az ellenõrzés során.