A hét végén megszületett a megállapodás a devizahitelek forintosításáról, az átszámításhoz gyakorlatilag a piaci átlagárfolyamot használják. Vasárnap a nemzetgazdasági miniszter még úgy nyilatkozott, hogy az érintett adósok dönthetnek, átváltják-e a hitelüket, hétfõn azonban kiderült, hogy gyakorlatilag kötelezõ lesz a forintosítás minden érintett hitelesnek. A bankok ugyanis minden ügyféllel újratárgyalják a szerzõdéseket, és egy 2011 óta hatályos törvény a devizahitel felvételét devizaalapú jövedelemhez köti.

Török Zoltán, a Raiffeisen Bank vezetõ elemzõje elmondta: azzal, hogy a kormány gyakorlatilag kötelezõvé tenné a forintosításban való részvételt, azt akarja elkerülni, ami az árfolyamgátba való belépés során már megmutatkozott. Az árfolyamgát-rendszerbe lépés ugyanis önkéntes volt, és azt a megoldást a devizahiteleseknek csak 40-50 százaléka választotta.

Véleménye szerint a forintosításnál is elõfordulhatna, hogy nem mindenki szeretne részt venni benne, például azok a devizahitellel rendelkezõk, akik arra számítanak, hogy a jövõben erõsödik majd a forint. Ez azonban szembemenne a kormány gazdaságpolitikai szándékával, azzal, hogy a kabinet ki akarja vezetni a devizahiteleket a magyarországi bankszektor eszközeibõl.

Tóth Gergely, a Buda-Cash Brókerház elemzõje szerint a devizahitelek kötelezõ forintosításával sok háztartás továbbra sem kerül ki az adósságcsapdából. Sok rossz adós marad a banki portfóliókban, csak ezúttal forintban lesznek eladósodva. Így pedig nem biztos, hogy a bankok vissza fogják nyerni hitelezési aktivitásukat.

Az elemzõ úgy vélekedik, hogy bár a lakosság a devizahitel-csapdából kikerül, de lehet, hogy nagyobb tõketartozással kezd bele egy új hitel törlesztésébe, és véleménye szerint a törlesztõrészletek sem csökkennek jelentõsen. Sok háztartás van bajban, és számukra nem biztos, hogy olyan nagy segítség ez a megoldás - fejtette ki. Megjegyezte, hogy a részletek még nem ismertek, például, hogy milyen kondíciókkal lehet majd a forinthitelekhez jutni.