A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) keddi közleményében kiemelte: az alacsony infláció legfõbb nyertesei a családok mellett leginkább a nyugdíjasok, hiszen a bérekkel együtt a nyugdíjak vásárlóértéke is nõ.

A KSH keddi közlése szerint a fogyasztói árak októberben átlagosan 0,4 százalékkal voltak alacsonyabbak mint egy évvel korábban, míg szeptemberhez képest 0,3 százalékkal mérséklõdtek. Az NGM kiemelte, hogy az alacsony inflációnak köszönhetõen növekvõ reáljövedelmek a fogyasztás és a megtakarítások bõvülését erõsítik.

A rezsicsökkentések, valamint az élelmiszer- és energiaárak hatását kiszûrõ maginfláció magasabb, de szintén mérsékelt árdinamikát jelez (1,5 százalék) - jegyzi meg az NGM.

Az októberi inflációs adathoz már hozzájárult a harmadik rezsicsökkentés is: az Országgyûlés döntése alapján a gáz lakossági fogyasztói ára április 1-jétõl 6,5 százalékkal, az áramé szeptember 1-jétõl 5,7 százalékkal, a távhõ ára pedig október 1-jétõl 3,3 százalékkal csökkent - emlékeztet a tárca.

A rezsicsökkentések mellett az Európa-szerte tapasztalt alacsony inflációs környezet is hatott a magyar árak alakulására, és októberben tovább mérsékelte az inflációt a kõolaj világpiaci árának csökkenése. A következõ hónapokban lassan gyorsuló inflációra számít az NGM: várakozása szerint az árnövekedés jövõre is mérsékelt, de az ideinél magasabb lesz, 1,8 százalék.

Gabler Gergely, az Erste Bank vezetõ elemzõje elmondta: megfelelt várakozásaiknak az októberi adat. Kiemelte: egyszeri tételek (rezsicsökkentés) húzzák le az inflációt, nem fundamentális okok miatt csökkennek az árak. Hozzátette, hogy a maginfláció éves összevetésben 1,5 százalék volt, ami szintén azt mutatja, hogy nincs deflációs veszély.

A szakértõ szerint a KSH szezonálisan kiigazított maginflációs adata - amely éves összevetésben 1,5 százalékos növekedést mutatott októberben - megközelítõleg jelzi, mekkora lett volna az infláció rezsicsökkentés nélkül. Az Erste arra számít, hogy decemberben lesz elõször pozitív inflációs mutató (0,5 százalék), ami azonban jövõre a Magyar Nemzeti Bank (MNB) céljáig is nõhet az adóemelések (alkoholos termék, élelmiszerek ellenõrzési adó, elektronikus útdíjemelés), továbbá az alacsony élelmiszerár-bázis, a kikerülõ rezsicsökkentések és a forintgyengülés miatt.

Török Bálint, a Buda-Cash Brókerház makroelemzõje kiemelte: az inflációs helyzetben és a kilátásokban sem látszik nagyobb változás, még jó ideig alacsonyan maradhatnak a lényegi folyamatokat tükrözõ korrigált mutatók, hiszen infláció globálisan is alig mutatkozik. Hozzátette: a Magyar Nemzeti Bank (MNB) inflációs céljáig 2015 második felére kapaszkodhat vissza a ráta.

Ismerve az MNB álláspontját, további kamatcsökkentés nem valószínû, viszont a nagyon alacsony szint sokáig fennmaradhat - jegyezte meg. A rezsicsökkentés nélkül 1 százalék körül lenne az infláció - vélekedett a szakértõ. Azonban nem csak a rezsicsökkentés miatt mérséklõdnek az árak, többek között az élelmiszerárak és az üzemanyagárak is csökkennek és jelentõs az alacsony globális infláció hatása is - tette hozzá.

Németh Dávid, a K&H vezetõ elemzõje MTI-hez eljuttatott kommentárjában kiemelte: a maginfláció 1,5 százalékos volt októberben, vagyis lényegében stagnált. Ez azt jelzi, hogy nincs inflációs nyomás a gazdaságban, amely megnöveli az esélyét, hogy az MNB hosszú távon alacsonyan tartsa az alapkamat mértékét.

Korábban a kamat tartására, esetleges jövõ év végi emelésére lehetett számítani, ha azonban a jelenlegi folyamatok tartósak maradnak, akkor a monetáris tanács egy újabb kamatcsökkentés mellett is dönthet, ám ennek idõpontját korai lenne megjósolni, ez a lépés nagyban függ a nemzetközi környezettõl - vélekedett.

A K&H a fogyasztói árindex folyamatos gyorsulására számít, így nem tartja indokoltnak, hogy további lazításra kerüljön sor. Véleményük szerint egy konzervatív, óvatos monetáris politika folytatása kifizetõdõbb lehet a jelenlegi, bizonytalan nemzetközi környezetben. Az októberi inflációs adat alapján az idén éves átlagban negatív lehet a magyarországi infláció, jövõre éves átlagban 1,6 százalékos ütem várható, jövõ év decemberében pedig 2,5 százalékos lehet a pénzromlás mértéke - közölte Németh Dávid.