| Utolsó módosítás: 2014-11-18 14:25:57 |
|
A kormány 40-rõl 50 százalékra javasolja emelni a reklámadó legmagasabb kulcsát - mondta a Nemzetgazdasági Minisztérium adózásért és számvitelért felelõs helyettes államtitkára szerdán Budapesten, az Országgyûlés törvényalkotási bizottságának ülésén.  Pankucsi Zoltán a bizottság elõtt lévõ adótörvényekhez benyújtott háttéranyagot szóban kiegészítve közölte, felülvizsgálták a reklámadó kulcsait, és ezután döntöttek a legmagasabb kulcs emelésérõl. Elmondta azt is, hogy csökkentenék a reklámadót fizetõk adminisztratív terheit. Emlékeztetett arra, hogy a hirdetõknek jelenleg 20 százalékos adófizetési kötelezettségük van akkor, ha nincs igazolásuk a közzétevõtõl arról, hogy a megkapott bevételbõl a közzétevõ a reklámadó kötelezettséget teljesítette.
A helyettes államtitkár elmondása szerint azt tapasztalták, hogy sok esetben nem adnak ki ilyen igazolást a közzétevõk vagy rossz tartalommal adják ki. Az egyik megoldás ezt a helyzetet úgy kezelné - folytatta - , hogy létrehoznának egy, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) által kezelt adatbázist az adót megfizetõkbõl. Ha egy megrendelõ a reklámcélú közzétételét egy, a listán szereplõ adózótól rendeli meg, akkor eleve nem is kellene igazolást kérnie. A másik lehetõség az lenne, ha a megrendelõ hitelt érdemlõen igazolni tudja, hogy kért, de nem kapott igazolást a reklámadó teljesítésérõl. Hozzátette: ebben az esetben a bizonyítékot a NAV-hoz kell eljuttatnia.
Pankucsi Zoltán ismertetése szerint a cafeteria-rendszert úgy változtatnák meg, hogy 200 ezer forintig lényegében változatlan formában, elemekkel és adóterheléssel lehetne nyújtani a jövõben is. Közölte, 200 ezer és 450 ezer forint között SZÉP-kártya formájában lehetne a ma ismert adóteher mellett cafeteria juttatásokat nyújtani, 450 ezer forint felett 51,3 százalékos lesz az adóteher.
A helyettes államtitkár kitért arra, hogy az adótörvények talán legtöbb vitát kiváltó pontja a távközlési adó kiterjesztése volt. Mint mondta, ennek visszavonására mind a gazdasági, mind a törvényalkotási bizottság benyújtott egy javaslatot. Hozzátette: azt is kezdeményezik, kerüljön ki a távközlési adóból az a rendelkezés is, amely lehetõvé tette a társasági adó beszámítását a távközlésiadó-kötelezettségbe az érintett szolgáltatók számára. Pankucsi Zoltán beszámolt arról, hogy további vizsgálatokat tartanak szükségesnek, ezért egyelõre nem lesz elõzetes kutatás-fejlesztési szakhatósági minõsítés elõírva társaságiadó-kedvezménynél.
Tállai András, a NGM parlamenti államtitkára úgy értékelte, hogy valóban terjedelmes módosításokról van szó, de kevés benne az érdemi, mindössze néhány ilyen van csak. A módosító javaslatok jelentõs része az állami támogatások európai uniós besorolásának változásából ered - jegyezte meg.
Szilágyi György (Jobbik) azt firtatta, milyen hatástanulmányok készültek a jövedéki biztosítékok megváltoztatásáról. Mind a jobbikos, mind az MSZP-s képviselõk kifogásolták, hogy a terjedelmes háttéranyagokat az éjszaka folyamán kapták meg, ezért a szocialisták többször is kezdeményezték, hogy az adótörvényekkel összefüggõ módosításokat ne a nap folyamán tárgyalja a bizottság. Tóth Bertalan (MSZP) közölte, hogy párttársaival együtt kivonul a bizottság ülésérõl. Ezt azzal indokolta, hogy nem lehet az országgyûlési képviselõket olyan helyzetbe hozni, hogy egy hajnalban kiküldött háttéranyaggal kapcsolatban csak kormány érvelését vegyék figyelembe, mert nincs idejük arra, hogy azt szakértõkkel megvitassák. Hiányolta, hogy a kormány képviselõi nem beszéltek arról, Norvégiával miért szûnik meg az áfavisszatérítési viszonosság. Nem támogatják sem a módosításokat, sem az eljárást - közölte, majd képviselõtársaival elhagyta a termet.
A bizottsági ülés végén döntöttek a módosítási szándékokról, amelyek többségét támogatta a testület. Gulyás Gergely fideszes bizottsági elnök szóban jelentette be, hogyan változtassanak meg egy módosítót. Úgy tette fel szavazásra a jövedéki biztosítékokkal kapcsolatos egyik módosító javaslatot, hogy ha éves nettó árbevétele magasabb, mint 300 millió forint, de nem haladja meg a 600 millió forintot a jövedéki biztosíték összege 40 millió forint. Az eredeti javaslat szerint 60 millió forint lett volna - jegyezte meg. Ekkor Szilágyi György szót kért és azt javasolta, hogy ha így megy a kodifikációs munka, akkor ne 40 millió, hanem 30 millió legyen a jövedéki biztosíték.
Még nem érkezett hozzászólás ehhez a témához.
|
Kedvenc hírek
