A pénteken kiadott állásfoglalás szerint a drónok használata a magánszférával kapcsolatos és adatvédelmi kérdéseket is felvet. Még a rendeltetésszerû használat is nagyon erõs behatolást jelenthet a személyek a magánszférájába, hiszen az eszköz képes arra, hogy válogatás nélkül gyûjtsön adatokat mindenrõl, ami a látókörébe kerül. A drón képes mozgó embereket, tárgyakat követni anélkül, hogy erre az érintettek felfigyelnének - hívja fel a figyelmet Péterfalvi Attila, a NAIH elnöke az ajánlásban.

Az ajánlás emlékeztet rá: Magyarországon nincs a drónokra vonatkozó külön jogszabály, a tárgykört részletesen szabályozó törvény elõkészítés alatt áll. A törvény hatálybalépéséig használatuk csak egyedi engedély alapján lehetséges, amelyet a Nemzeti Közlekedési Hatóság Légügyi Hivatala ad ki.

A NAIH álláspontja szerint a készülõ törvényben érvényesíteni kell azt a garanciális alapelvet, hogy személyes adatot drónnal csak célhoz kötötten és csak meghatározott idõpontra, földrajzi területre, személyi körre kiterjedõen lehet gyûjteni és kezelni. Az adatgyûjtésnek és -kezelésnek meg kell felelnie az arányosság kívánalmának is, vagyis csak a céllal arányos adatkezelés engedhetõ meg.

Ezért a hatóság azt javasolja, hogy a születendõ törvényben rögzítsék, a drónokkal megvalósított adatkezelés csak jogszerû célból folytatható, ehhez pedig engedélyezési eljárást tartanának indokoltnak, amelyet a légügyi hatóság folytatna le. Az ajánlás szerint szükséges a törvényben annak a tilalomnak a kimondása, hogy egy meghatározott célból rögzített adat az adatgyûjtésre engedélyt adó hatósági engedélyben nem szereplõ célra nem használható fel.

A hatóság azt is javasolja, hogy a jogalkotó írjon elõ olyan azonosítási módszert a drónok üzemeltetõinek, használóinak, amelynek segítségével könnyen azonosíthatják az adatkezelõ személyét az esetleg a felvételeken szereplõ ,,adatalanyok, mivel joguk van - bármilyen módon és az adatkezelõ bármely elérhetõségén - tiltakozni az adatkezelés ellen. A hatóság továbbá minimális követelménynek tartja a repülési útvonalat térben elõre, valós idõben és utólag is megjelenítõ, kereshetõ és visszakereshetõ rendszer kiépítését is. Az ,,adatalanynak egyértelmû tudomást kell arról elõzetesen szereznie, hogy a drón használója személyes adatainak kezelését mikor és hol kezdi, kezdheti meg.

Megfontolandónak tartja a hatóság azt is, hogy hatósági nyilvántartást hozzanak létre a drónokat kereskedelmi célból üzemeltetõk, használók nyilvántartására. Egy ilyen regiszter nemcsak az adatvédelmi kérdések rendezését könnyítené meg, hanem a repülésbiztonsági, sõt a felelõsségbiztosítási kérdések hatékony kezeléséhez is hozzájárulna - írják.

A NAIH arra is kitér az ajánlásban, hogy indokoltnak tartja a jelenlegi wifi-alapú helyett olyan adattovábbítási mód kidolgozását, amelyen a keletkezõ személyes adatok biztonságosan továbbíthatók. A hatóság megfontolandónak tartja a magáncélú használatot hatóságilag kijelölt területekre korlátozni, azt egyfajta egyszerûsített engedélyezési eljáráshoz és regisztrációhoz kötni, és kívánatosnak tartja azon területek állami, önkormányzati kijelölését is, amelyen magáncélból üzemeltett drón használható, valamint azon területek megjelölését, ahová berepülésük kizárt.

Az állami célú felhasználással kapcsolatban kiemelik, hogy ,,készletezõ, megfigyelésre irányuló adatkezelés nem megengedhetõ". A NAIH felhívja a figyelmet arra is, hogy a jogszabály hatályba lépéséig be kell tartani az információs önrendelkezési jogról szóló törvény rendelkezéseit.