Milyen hatása lenne a földtulajdonosok megadóztatásának? Az attól függ, hogy kié a föld. A komádi környéki szántóknak például alig több, mint harmada helyben lakó emberé, a többi pestieké, meg máshol élõ befektetõké. Utóbbiak biztosan beépítenék a földbérleti díjakba az adó mértékét, miközben a helyiek hiába is próbálnák a termékeik árában azt elismertetni” – mondta el a Naplónak Polgár József komádi gazda, aki a családjával mintegy 800-900 hektáron gazdálkodik, de ebbõl csak 200-300 hektár az övék, a többit bérelik. Így duplán érintettek a témában.
Ki szeret adózni?

Jakab Tamás gazdálkodó szerint hiba lenne az önkormányzatokat további helyi adók kivetésével felruházni, hiszen a települések folyamatosan pénzhiánnyal küzdenek, amit a földadóval és hasonlókkal próbálnának meg enyhíteni. – Iparûzési adót eddig is fizettünk, minden további közteher (legyen az állami vagy helyi) a versenyképességünket gyengítené – fogalmazott az agrárvállalkozó, akinek (a szántó-, a legelõ- és az erdõterületeket is számítva) mintegy 200 hektár után kellene földadót fizetni. A tervezet szerint hektáranként ötezer forintot.

Riskó Mihály, a Kabai Burgonya Szövetkezet vezetõje arról beszélt, hogy a gazdákat egyelõre a talajelõkészítési munkák kötik le, ezért szerinte inkább majd a télen lesz téma köztük az esetleges földadó kivetése és annak következményei. – Annyi már most is bizonyos, hogy mindenfajta költségnövekedés elõbb-utóbb beépül a mezõgazdasági termékek árába. Ezért nem igazán lenne szerencsés olyan adót kivetni, ami felfelé hajtja a mezõgazdasági árakat – jegyezte meg.
Nehéz elképzelni

Balogh András polgármester nem tudná elképzelni, hogy a falujukban kivessék a földadót. A tépei polgármester úgy fogalmazott, hogy talán tíz gazdát érintene náluk az új típusú közteher, akik már amúgy is fizetik az iparûzési adót. – Egy újabb helyi adó csak megkeserítené a gazdáink szája ízét, miközben a település a tõlük ilyen címen remélt bevételtõl nem lenne elõrébb – tette hozzá.

Biharkeresztes elsõ embere sem szimpatizál azzal a gondolattal, hogy földadóval terheljék a helyben lakó gazdákat. „Ipar a városunkban gyakorlatilag nincs, vannak a kereskedõk és a gazdálkodók. Meg aztán a környékbeli földek sem olyan jó minõségûek, hogy a hozamuk elbírjon még egy plusz terhet. Megvan nekik is a maguk baja, ezért aztán többe kerülne a leves, mint a hús” – mondta Barabás Ferenc.

Módos Imre bihartordai polgármester úgy véli, hogy a vidéki élet vonzerejét rontaná egy esetleges földadó bevezetése, szerinte vannak a gazdaságnak egyéb területei, ahonnan bõven beszedhetõ lenne a földadótól remélt bevétel.