Amikor valaki ügyvédhez fordul, érdemes rögzíteni, hogy miért teszi ezt, mi a probléma, mi az, amit az illetõ elmond az ügyvédnek, milyen iratokat ad át, az ügyvéd ugyanis csak azzal tud dolgozni, amit kap - mondta a Kossuth Rádióban Kator Zoltán ügyvéd. A Budapesti Corvinus Egyetem adjunktusa hozzátette: a legfontosabb, hogy az ügyvéd szolgáltatása pontos legyen, hiszen a megfelelõ tájékoztatás, a kölcsönös együttmûködés és megbízhatóság olyan kritériumok, amelyeknek folyamatosan meg kell felelni.

Ügyvédi mûhibáról akkor beszélhetünk, ha egy szerkesztett okirat nem felel meg valamilyen formai vagy tartalmi követelménynek - magyarázta Kator Zoltán. Ez általában a végrendeletek és az adásvételi szerzõdések esetében fordul elõ. Hangoztatta: a kamara a törvénynél is szigorúbban szabályozza az ügyvédek tevékenységét.

Az ügyvéd precizitása és az írásbeliség a garancia arra, hogy valaki komoly helyen jár - egészítette ki az elhangzottakat a Napközben címû mûsorban a Budapesti Ügyvédi Kamara elnöke, Réti László. Közölte: Magyarországon jelenleg 10 ezer 700 ügyvéd praktizál, a további 1500 ügyvédjelölttel együtt pedig évente átlagosan 3-4 millió ügyben járnak el, ehhez képest elenyészõ a panaszok a száma, de, mint mondta, a kamarának egy bejelentés is sok, hiszen azt szeretnék, hogy minden ügyfél elégedett legyen. Megjegyezte: a kamara 140 éves történetét vizsgálva is azt tapasztalhatjuk, hogy csökken a panaszok számaránya.

Ügyvédi hiba esetén a kamara folytathat vizsgálatot a bejelentések után, más a helyzet azonban akkor, ha valaki a közjegyzõ munkájával nincs megelégedve. A közjegyzõ magatartása, rendelkezésre állása a területi közjegyzõi kamara fegyelmi felelõsségköréhez tartozik, ez a szervezet jogosult fegyelmi eljárást indítani a közjegyzõvel szemben.

A közjegyzõ akkor vét mûhibát, ha az általa készített okirat nem alkalmas a kívánt jogi célra, ebben az esetben kártérítési felelõsség hárul rá - mondta el a Kossuth Rádiónak Tóth Ádám, a Magyar Országos Közjegyzõi Kamara elnöke.