Az országgyûlés kedden elfogadta a fair bankokról szóló és a forintosításról szóló törvényt is. A legfontosabb részletek ismertek voltak, de a végleges törvény alapján megnéztük, hogyan fogjuk törleszteni a forintosított devizahiteleinket. Elõfordulhat, hogy emelkedik a forinthitelünk törlesztõrészlete? Igen, a sorsuk Matolcsyék kezében lesz.

Kedden kora délelõtt a parlament megszavazta a forintosítási és a fair bank törvényt is, és ezzel lefektette az alapját annak, hogyan váltják át a devizahiteleket, illetve, hogyan fognak a bankok hitelezni jövõ évtõl. Természetesen megnéztük azt is, hogy mekkora lesz a törlesztõrészlet és mennyivel csökken a tartozás.

Ezen az árfolyamon forintosítanak

Ugyan korábban a kormánytól azt hallottuk, hogy kedvezményes árfolyamon történik majd a forintosítás, de most már biztos, hogy fix, a piaci szinthez közeli árfolyamon fogják átváltani a devizahiteleket. A svájci frank hitelek 256,5 forintos, az euró hitelek 309 forintos, míg a japán jen kölcsönök 2,16 forintos árfolyamon kerülnek forintosításra.

Mennyi lesz a kezdeti kamatom?

A kamatszintet három tényezõ határozza meg a törvény szerint:

1.A kamat alapja a három hónapos BUBOR (hazai bankközi forinthitel kamatláb), ehhez kell hozzáadni a devizahitel eredeti kamatfelárát

2.A kamat nem lehet több sem a felvételkori, sem a jelenlegi kamatszintnél. Ráadásul a kamatfelárat is maximálja a törvény, lakáshiteleknél maximum 4,5 százalék, szabad felhasználású jelzáloghiteleknél pedig maximum 6,5 százalék lehet

3.Az egyik módosító indítványnak köszönhetõen lett a kamatfelár minimuma egy százalék, amivel sok adóst kíméltek meg attól, hogy a forintosítás miatt megugorjon a törlesztõrészlete

Mennyivel fogok tartozni a bankomnak és mennyi lesz a törlesztõrészletem?

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) a Stabilitási Jelentésében felvázolta azt, hogyan néz ki egy átlagos devizahitel. Eszerint a tartozás az elszámolás miatt fog csökkenni, méghozzá egy átlagos tartozás (7,5 millió forint) esetén nagyjából 1,5 millió forintot lesz a visszatérítés mértéke, vagyis hatmillió forint lesz a tartozás. Ez azt jelenti, hogy a tõketartozás 16 százalékkal csökken az elszámolás nyomán.
A tõketartozás és a kamat alacsonyabb szintjének köszönhetõen a törlesztõrészlet is csökken, így az elszámolás és a forintosítás miatt összesen 25 százalékkal lesz alacsonyabb egy átlagos devizahitel törlesztõrészlete.

Ez a jegybank által felvázolt, átlagos hitel esetében 78 ezer forintról 56 ezer forintra csökkenõ törlesztõrészletet jelent. A forintosításnak köszönhetõen több féleképpen alakulhat a havi részletünk, viszont
a túlnyomó többség esetében nagyjából a kezdeti kamatszint lesz a forinthitel kamata.

Más lesz viszont azoknak a helyzete, akiknek a bankja kamatot csökkentett, mivel náluk a jelenlegi (alacsonyabb) kamatszinten fogják törleszteni kölcsönüket.

Visszaemelkedhet a törlesztõrészlet?

Mivel referenciakamatozásúak lesznek a forintosított devizahitelek, ezért elsõsorban a BUBOR emelkedése növelheti a törlesztõrészleteket, a jegybanki alapkamat növekedésén keresztül. Minél tovább tartja a rekord alacsony alapkamatot az MNB, annál tovább maradhatnak a jelenlegi szinten a törlesztõrészletek. Ha viszont egy százalékponttal nõ a referenciakamat, akkor az átlagos hitel havi részlete három százalékkal növekedhet, sõt csupán három százalékpontos növekedés után már 10 ezer forinttal fizethetünk többet.

Mennyi lesz a kamatom késõbb, mi emelheti a törlesztõmet?

A forintosítási törvény kimondja, hogy a devizahiteleket a három hónapos BUBOR-hoz kell kötni, vagyis a kamatot a bank elõször három hónap után növelheti, de csak akkor, ha a referencia kamatláb is növekedett véleményünk szerint. A fair bank törvény ezzel kapcsolatban így fogalmaz:
"Referencia-kamatlábhoz kötött kamatozású hitelszerzõdés esetén a referenciakamatláb mértékét a hitelszerzõdésben meghatározott referenciakamat futamidejének megfelelõ idõközönként kell a fordulónapot megelõzõ hónap utolsó munkanapja elõtt 2 nappal érvényes referencia-kamatlábhoz igazítani."

A BUBOR aktuális szintjét sok tényezõ befolyásolja, de leginkább a jegybanki kamatláb van rá hatással. Addig tehát, míg a történelmi alacsony szinten tartja a jegybank az alapkamatot (ami jelenleg 2,1 százalék), addig a törlesztõrészletek sem nõnek meg látványosan, igaz kisebb kilengések így is lehetnek benne.

Hogyan emelhet költségeket a bank?

A fair bank törvény szerint az új hiteleknél, így a forintosításkor nyújtott hiteleknél nem csak kamatperiódust, hanem kamatfelár-periódust is meg kell állapítani. Ennek köszönhetõen a bankok csak a kamatfelár-periódus leteltével emelhetnek kamatfelárat. A devizahitelek esetében egyébként a periódus hossza három, négy és öt év lehet, ami attól függ, hogy mennyi a kölcsön hátralévõ futamideje. Három éves hátralévõ futamidõ felett három éves, 9 év futamidõ felett négy éves, 16 év futamidõ felett pedig öt éves kamatfelár-periódusú lesz a hitel. Így a bank a kamatfelárat, a költségeit pedig csak az inflációnak megfelelõ mértékben növelheti.