Az atomerõmû teljesítményének fenntartásáért felelõs kormánybiztos egy szerdán, Budapesten tartott szakmai konferencián elmondta: a magyar kormány határozottan hisz abban, hogy a projekt nem részesül állami támogatásban, és most várja Brüsszel véleményét.

Amennyiben az Európai Bizottság úgy ítéli meg, hogy az atomerõmû-bõvítési projekt állami támogatást kap, akkor Magyarország még mindig bebizonyíthatja, hogy a beruházás más szemszögbõl összeegyeztethetõ az uniós szabályokkal, miként a brit kormány tette a nyugat-angliai Hinkley Pointban épülõ új atomerõmû esetében - mondta Aszódi Attila kormánybiztos a Reuters hírügynökség beszámolója szerint.

Úgy készítjük elõ a szerzõdést, hogy ha az Európai Bizottság elutasítja a projektet, Magyarország ki tud lépni belõle - jelentette ki Aszódi Attila arra a kérdésre válaszolva, hogy készült-e bármilyen forgatókönyv a beruházást esetleg elutasító brüsszeli döntésre.

A konferencia elõtt a Reutersnak adott nyilatkozatában a kormánybiztos elmondta: a magyar álláspont szerint a megtérülési ráta elég magas ahhoz, hogy azt igazolja, a paksi beruházás nem kap állami támogatást. Hozzátette: az Európai Bizottság piaci befektetõi tesztet kíván elvégezni, hogy kiderítse, ugyanazon feltételek mellett egy magánbefektetõ elméletileg beruházna-e a projektbe. Ennek a tesztnek a kimenetelérõl nem kívánt állást foglalni.

Aszódi Attila jelezte: Magyarország és az Európai Bizottság között tárgyalások folynak arról is, hogy a paksi bõvítési projekt esetében a magyar kormány eleget tett-e a bizottság tájékoztatásáról szóló szabályoknak, illetve a tervezett üzemanyag-szállítási szerzõdés megfelel-e az uniós szabályoknak. Magyarország és Oroszország januárban kötött államközi megállapodást, amelynek keretében két új atomerõmûblokk építése elõkészítés alatt áll.

Megerõsítette, hogy a magyar és az orosz fél véglegesíti a három megvalósítási szerzõdést, amelyet idén vagy jövõre aláírnak. Az egyik az erõmû tervezésére és építésére vonatkozó feltételeket, a másik a jövõbeni mûködtetés és karbantartás feltételeit rögzíti, a harmadik pedig az üzemanyag-ellátás és a kiégett üzemanyag kezelésének feladatait fogja meghatározni.

A kormánybiztos kijelentette, hogy a terepfeltárás az év végén, bizonyos mûszaki munkálatok pedig jövõre indulhatnak el. Hozzátette: az igazi helyszíni munka nagy valószínûséggel 2018-ban kezdõdik, és az elsõ új reaktort 2025-ban helyezik üzembe.