Öthónapnyi intenzív tárgyalás után írta alá a magyar és az orosz fél azokat a szerzõdéseket, amelyek a paksi atomerõmû bõvítésének megkezdéséhez szükségesek – jelentette be a nukleáris létesítmény fejlesztéséért felelõs kormánybiztos. Aszódi Attila azt mondta: összesen három szerzõdésrõl van szó. Az elsõ az erõmû tervezésének részleteit tisztázza és a következõ 12 év feladatait rögzíti, a második üzemeltetési-karbantartási szerzõdés, a harmadik pedig üzemanyag szerzõdés.

Az erõmû magyar tulajdonban marad – hangsúlyozta a kormánybiztos. A beruházáshoz az oroszok 3000 milliárd forintos hitelt adnak 30 éves futamidõre. A magyar félnek ehhez még körülbelül 750 milliárd forint önerõt kell biztosítania. Aszódi Attila arról is beszélt: az orosz fél biztosította Magyarországot arról, hogy a szükséges pénz rendelkezésre áll.

„Úgy látjuk, hogy az orosz kormányzat abszolút figyelemmel követi ezt a programot. Oroszországban a nukleáris terület költségvetése nem csökkent a következõ három évre, és biztosítva látszanak a források” – fogalmazott.

Orbán Viktor miniszterelnök és Vlagyimir Putyin orosz elnök januárban, Moszkvában állapodott meg arról, hogy az orosz Roszatom építi meg a Paksi Atomerõmû két új blokkját. Pakson a jelenlegi atomerõmû mellett épülne fel két, egyenként 1200 megawatt teljesítményû reaktor.

Kiemelkedõ fontosságú Magyarország szempontjából, hogy a paksi atomerõmû megépülõ reaktorai kedvezõ áron állítanak majd elõ energiát – mutatott rá a kormányszóvivõ.

„Biztosítja a gazdaság versenyképességét és segít hosszútávon is megõrizni a ma már kiemelkedõen alacsony energiaárakat lakosság számára, és ahogy azt a kormány megfogalmazta annak a célnak a megvalósításában is, hogy a vállalkozások számára is olcsóbban tudjunk biztosítani energiát” – magyarázta Kovács Zoltán.

Az építkezés 40 százalékát magyar vállalkozások végezhetik majd. A kormány úgy számol, hogy ez 10 ezer munkahelyet teremthet, és 1 százalékkal növelheti a GDP-t. A most aláírt megállapodások alapján az építés 2018-ban indulhat, majd az elsõ blokkot 2025-ben, a másodikat pedig egy évvel késõbb helyezhetik üzembe.