A Science magazin online kiadásában tették közzé a napokban egy új kutatás eredményeit, amelyekkel a szakemberek az évtizedek óta tartó vitára igyekeznek pontot tenni. Ebben a korábbinál pontosabban meghatározzák a Dekkán-fennsíkon található, õsi vulkanikus tevékenységre utaló kõzet korát, amely magyarázatot adhat a folyamat kialakulására és lezajlására.

A területtel foglalkozó kutatók körében máig vitatéma a dinoszauruszok kihalása. Egy részük szerint ez pusztán a 66 millió évvel ezelõttre tehetõ vulkanikus tevékenység számlájára írható, míg a többség ma már azt állítja, hogy ebben a nagyjából ugyanakkor bekövetkezett Chicxulub-becsapódás játszotta a fõszerepet. Az új eredmények arra utalnak, hogy mindkét esemény hozzájárult a folyamathoz, amit az is igazolni látszik, hogy egyes fajok kihalása már a becsapódás elõtt megkezdõdött, illetve lezajlott – igaz, a dinoszauruszok 75 százalékának eltûnése minden bizonnyal a kisbolygóval való ütközésnek köszönhetõ.

A kutatók a több megszilárdult bazaltfolyam réteget vizsgálták meg az úgynevezett Dekkán-trapp (lépcsõk) területén, amely a mai Indiában egy nagyjából Franciaországnak megfelelõ régiót fed le, ám a talajerózió és a kontinensvándorlás elõtt még a mai ország méretének felét tette ki. Az itt megtalált cirkon révén megállapították, hogy az elsõ kiömlés 66,29 millió évvel ezelõtt zajlott le, ez 250 ezer évvel megelõzte az aszteroidát, ám az aktivitás mintegy 750 ezer évig tartott, ennek révén pedig 512 ezer köbméter láva ömlött ki a felszínre, bár ennek ütemét és sebességét még nem ismerjük, vagyis nem teljesen világos, hogy melyik réteg játszott szerepet a globális klíma megváltozásában és a fajok kihalásában.

Erre jött rá mintegy utolsó csapásként az aszteroida becsapódása, ami végleg kiütötte az akkor meglévõ fajok 95 százalékát, bár korábban az is lehetõségként merült fel, hogy a vulkanikus tevékenységet is egy hasonló esemény indította be.