Mint írták: a köznevelésben dolgozó pedagógusok száma a 2003/2004-es tanévtõl kezdõdõen folyamatosan és jelentõs mértékben csökkent, nyolc év alatt mintegy 19 ezerrel.

Ezzel párhuzamosan az iskoláskorú gyermekek száma is csökkent - írták, hozzátéve: bár a pedagógushiány jelen van egyes területeken a magyar iskolákban, annak mértéke korántsem olyan magas, mint egyes európai országokban. Összességében – egyelõre – nem lehet pedagógushiányról beszélni a hazai köznevelési rendszerben.

Bizonyos területeken, bizonyos térségekben és képzési formákban azonban hosszabb távon ez a probléma elõtérbe került (ének-zene oktatás, szakoktatók, természettudományos tantárgyak) amire mind a pedagógusképzésnek, mind pedig a pedagógus továbbképzésnek idõben fel kell készülnie - jelezték a 103 oldalas dokumentumban.

A fejlett országokkal összevetve nemcsak létszámában, hanem összetételében is kissé eltér a magyar pedagógustársadalom. Bár szinte minden országra jellemzõ a pálya elnõiesedése, nálunk más országokhoz viszonyítva még nagyobb arányban dolgoznak nõk a pályán, mint férfiak - mutattak rá az összegzés készítõi.

Az OECD pedagóguskutatásában résztvevõ országokban alsó középfokon tanítók 70 százaléka nõ, ez az arány Magyarországon 77 százalék. A pedagógusok életkor szerinti összetétele tovább tolódott az idõsebb pedagógusok irányába. Nemcsak hazai probléma azonban a pedagógusok elöregedése. A fenti kutatás arra is rámutatott, hogy a pedagógusok többsége 40 év feletti. Kétszer annyian vannak az 50 év feletti pedagógusok, mint a 30 év alattiak. Vagyis a legtöbb országban hamarosan pedagógushiánnyal kell számolni. Magyarország adatai e téren megfelelnek a kutatás átlagának, a pedagógusok 12 százaléka 30 év alatti és 28 százalékuk 50 év feletti.

Kitértek arra is: a pedagógus és tanuló arány Magyarországon az EU-átlag közelében van, a pedagógusok terheltsége jóval magasabb, lévén több adminisztratív, technikai, vagy éppen egyéb szakmai feladatot is a pedagógusoknak kell ellátni, míg ezen tevékenységeket más országokban jellemzõen pedagógus asszisztensek vagy egyéb szakszemélyzet lát el.

A dokumentum szerint a Klebelsberg Képzési Ösztöndíj bevezetése 2013-tól kezdve bizonyítja a kormányzat szándékát a pedagógushiány csökkentésére és a tehetséges tanulók pedagóguspályára vonzására. Az ösztöndíjprogramban a pedagógusképzésbe, azon belül a természettudományos képzésbe jelentkezõ, és jó tanulmányi teljesítményt mutató hallgatóknak kiemelt ösztöndíjat folyósítanak. Az ösztöndíjjal együtt jár, hogy a tanulmányok befejezése után a hallgatónak vállalnia kell az állami intézményfenntartó központ által felkínált állást, ami segítheti a pedagógushiányban szenvedõ települések iskoláinak fiatal pedagógusokkal történõ ellátását, valamint ösztönözheti a sikeres középiskolai tanulók pedagóguspályára vonzását.

Kitértek arra is, hogy a köznevelésben dolgozók fizetése hosszú ideje egyáltalán nem nõtt, a közalkalmazottak 13. havi illetményének megvonásával 2009-ben radikálisan csökkent. Felidézték, hogy a 2013. szeptember 1-jétõl bevezetették az új elõmeneteli rendszerhez kapcsolódó, az addiginál lényegesen magasabb béreket biztosító bértáblát. A rendszer felmenõ rendszerû, teljes körû bevezetése 2013 és 2017 között valósul meg - jelezték.

Kiemelték, hogy a legjobb pedagógusok pályán tartása érdekében nem elég a magas szintû pedagógusképzés, hanem ugyanolyan fontos folyamatos szakmai támogatást és korszerû pedagógus-továbbképzéseket nyújtani számukra. Ennek a módszertani képzéseken felül része kell, hogy legyen a személyiségfejlesztésre irányuló, a kiégést megelõzõ vagy kezelõ továbbképzés is.