Sem gazdasági, sem jogi okai nincsenek, hogy a Fidesz-kormány államosítsa az MVM Magyar Villamos Mûvek Zrt. magánkézben lévõ részvényeit. Az Orbán-kabinet akciójának a célja nyilvánvalóan az, hogy teljes körûen kizárja a nyilvánosságot a cég mûködésének a felügyeletébõl. Teszi ezt annak ellenére, hogy állami tulajdonú cégrõl van szó, amely a hatályos törvények értelmében amúgy is köteles lenne átláthatóan mûködni - állítják az általunk megkérdezett iparági szakértõk.
Az MVM-et 99,87 százalékban jelenleg is az állam birtokolja, így csupán 0,13 százaléknyi rész van magánbefektetõk kezében. A kisbefektetõk az 1990-es években, azaz jóval a jelenlegi kormánypárt hatalomra jutása elõtt vásárolhattak csekély mennyiségû MVM részvényt, amikor a kormányzati cél még az állami vállalat fokozatos tõzsdére vitele volt. Az akkori elképzelések szerint ugyanis a cég kisebbségi csomagját megvásárolhatták volna a lakossági befektetõk, s a vállalat nyílt részvénytársaságként áttekinthetõ módon tevékenykedett volna. A mostani kormány koncepciója viszont ennek az ellenkezõje, minél nagyobb homályt borítani az állami vállalat gazdálkodására - vélik hozzáértõk. Ezzel megelõzhetõ lenne, hogy a jövõben nyilvánosságra kerüljenek olyan esetek, mint például a MET-MVM ügylet volt.

Emlékezetes: a MET üzlet keretében az MVM a lakosság költségére korábban felhalmozott biztonsági gáztartalékokból adott át mintegy 300 millió köbmétert a MET-nek, hogy az továbbítsa azt a kormányzati rezsicsökkentéssel a csõd szélére juttatott távhõ társaságoknak. Emellett a magánvállalkozás import jogokat is kapott az osztrák-magyar gázvezetékre, amelyen olcsón hozhattak be gázt. Az MVM nem nyert ezeken az üzleteken, míg a MET több tíz milliárdos bevételre tett szert. És máig sincs elfogadható magyarázat arra, hogy miért kellett a kormányzatnak bevonni a magáncéget az üzleteibe - hangsúlyozzák szakértõk.

A másik napvilágra került gyanús eset az volt, amikor a Fidesz-kabinet az MVM bevonásával megvásárolta a német E.ON vállalat magyarországi gázszolgáltató, és gázkereskedelmi cégeit. A vételár ugyanis 260 milliárd forint volt. Az Átlátszó.hu internetes oldal tavaly õsszel közölt számításai szerint - amelyet a titkolódzó MVM-tõl kiperelt, nyilvános iratokra alapozott - a kockázatok figyelembe vételével a földgáz nagykereskedõért annak piaci értékénél akár 600 milliárd forinttal is többet fizetett a kormány, mivel a legmagasabb szintû politikai döntés eredményeként megvásárolt csomag értékét mínusz 350 milliárd forintra becsülték, az állam azonban 260 milliárd forintot fizetett azért. Ennél óvatosabban számolt Mártha Imre, az MVM volt vezérigazgatója, aki ma is - vagyis ma még - a cég kisrészvényese, de a volt cégvezetõ is arra jutott, hogy kormányzat aránytalanul magas összeget fizetett az E. ON leányvállalatokért.

Több iparági szakértõ megerõsítette: az Orbán-kabinet a mostani államosítással kizárólag arra törekszik, hogy az ilyen gyanús, közpénzeket tízmilliárdos nagyságrendben eltüntetõ manõverek ne kerüljenek nyilvánosságra.

A kormány ezúttal is stratégiai érdekekre, és ellátásbiztonsági okokra hivatkozva veszi el egy tucatnyi befektetõ tulajdonát. A napokban a parlament által szentesített törvény indoklása szerint a mindössze 0,13 százaléknyi részt birtokló befektetõk jelenlétükkel "gyors és hatékony döntéshozást" akadályozzák. Ez az állítás nyilvánvalóan nem lehet igaz, miután kisbefektetõk súlyuknál fogva a döntéshozatalban nem számítanak tényezõnek. Emellett ezek a kis tulajdonosok az osztalékfizetéskor sem tekinthetõek érdemi "pénz felvevõknek". Igaz, kérdéseikkel, a "furcsa" döntések elleni felszólalásaikkal kellemetlen perceket szereznek az MVM vezetésének.

A december közepén elfogadott törvénymódosítás alapján kötelezõ lesz eladniuk az államnak a kezükben lévõ részvényeket a kisbefektetõknek, amint az állam felszólítja õket a papírok átadására. A kormányzat feltehetõen a részvénypakettekért azok névértékét ajánlja majd fel. Ám, ha a kormány csak jelképes összeget kínál a papírokért, akkor egyes szakértõk szerint azt is el kell fogadniuk a tulajdonosoknak. Jelenleg hét magánszemély, három önkormányzat, és három gazdasági társaság kezében van MVM-részvény, tulajdonuk együttesen 0,13 százalék. Az Index.hu. beszámolója szerint közöttük van például az óbudai és a tatabányai önkormányzat. A magánszemélyek közül pedig a Napi.hu fõszerkesztõje, Korányi G. Tamás, illetve Jászay Tamás, aki az egyik német energetikai társaság, az RWE képviselõje látogatja rendszeresen a közgyûléseket. A cégek közül pedig leginkább a Szent György Lovasclub képviselteti magát, amely a volt MVM vezetõ, Mártha Imre tulajdonába tartozik. A kivásárlás ellen az MVM napokban megtartott közgyûlésekor tiltakozó Korányi G. a jelenkori és múlt béli események között párhuzamot vonva elmondta, hogy legutóbb 1948-ban államosították az MVM elõdjét.

Az ellenzéki pártok szerint a Fidesz által az MVM kisrészvényeseire megalkotott szabályozás diszkriminatív, miután más versenypiaci szereplõknek nincs arra lehetõségük, hogy kizárják a tulajdonosok körébõl a nekik nem tetszõ részvényeseket. Elemzõk szerint pedig uniós alapjogokba ütközõ törvényt alkotott a kormánypárt. A kormányzat ugyan azt állítja, hogy az úgynevezett Római Szerzõdés által biztosított tõke áramlásának szabadsága korlátozható a közérdekre hivatkozva, s ezt az Európai Bíróság gyakorlata is igazolja. A szakemberek szerint azonban ez az érv nem állja meg a helyét, mert a korlátozás csak valóban nyomós okok megléte esetén fogadható el. A kormány által felhozott "döntéshozatal felgyorsítása" pedig nem tartozik ezek közé. Emellett az új jogszabály a tulajdonukhoz fûzõdõ jogukban is korlátozza a kisbefektetõket. Ez pedig az Európai Unió törvényei szerint elvitathatatlan alapjog, ami csak akkor vonható el, ha kifejezetten súlyos közérdekrõl van szó. Ebben az esetben pedig ez nem áll fenn, különösen azok után, hogy a nemzeti érdeknek titulált paksi atomerõmû bõvítési projekt kikerült az MVM felügyelete alól - jegyzik meg hozzáértõk. Ezek miatt nem zárható ki, hogy az államosítási ügyletbõl még hosszas jogvita is lehet, amelyben az uniós bíróság hirdet végül vélhetõen a magyar kormányt elmarasztaló ítélet.

A MVM-nél mostanra egyébként is véget ért a "kisgömböc" korszak - fogalmazott az egyik iparági szakértõ. Vagyis, amíg korábban a kormányzat igyekezett minden nagyobb "pénzesebb" beruházást, illetve üzletet az MVM, s ezáltal az állami céget felügyelõ fideszes üzleti kör alá rendelni, nem törõdve azzal, hogy erre a társaság sem pénzügyileg, sem szervezetileg nincs felkészülve. Addig ez a folyamat mára megfordult, így a kormányzat gyorsütemben "kiüríti" a céget, hogy egy újabb "feltörekvõ" fideszes vállalkozói csoport kezébe kerüljenek a nagyberuházások, például a paksi atomerõmû bõvítése, a Fõgáz üzletrész, vagy a magyar-szlovák gázvezeték tulajdonjoga. Elemzõk szerint az Orbán Viktor miniszterelnök által újabban favorizált gazdasági érdekcsoport az MVM teljes vezérkarának a leváltását is követelte, s erre hajszál híján sor is került. Ám végül az új "gazdák" megelégedtek azzal, hogy a másodvonalbeli vezetõket eltávolítsák, s a csúcsvezetõk menesztését lebegtetve tartsák a kezükben a cég irányítását.