Szita Károly elmondta, a megyei jogú városok ebben az európai ciklusban - a múlt heti euró árfolyamon számolva - 387 milliárd forinttal rendelkeznek majd csak a területi operatív programban. Ezt szeretnék úgy elkölteni, hogy erõsítsék a gazdaság versenyképességét, és minél több embernek adjanak munkát. Ebben számítanak a kamara segítségére - közölte.

Parragh László kifejtette: az a kormányzati politikai cél, miszerint az uniós források 60 százalékát gazdaságfejlesztésre, 10 százalékát pedig kutatás-fejlesztésre és innovációra fordítják, teljesen egybecseng az elvárásaikkal, megvalósulása esetén ez a gazdasági növekedés komoly záloga lehet. Az MKIK el szeretné érni, hogy kezdõdjön párbeszéd a területi kamarák és az egyes városok vezetése között az adott város gazdaságfejlesztésérõl - mondta.

Az MKIK elnöke szerint mindenhol meg kell találni azokat a kitörési pontokat, amelyek illeszkednek az adott térség iparszerkezetéhez, amelyek magukkal hozhatják az ottani klaszterek erõsödését, és amelyekhez hozzá kell rendelni az oktatás különbözõ területeit valamint a kutatás-fejlesztés-innovációt is, beonva a kutatási intézményeket.

Az MJVSZ-t 23 nagyváros alkotja, amelyek Budapest és a megyei jogú városok agglomerációjával együtt a magyar GDP 80 százalékát adják. A szövetséghez tartozó településeken 2,3 millió ember él, ott dolgozik a több mint 4,2 millió munkavállalóból 1,2 millió, továbbá ezekben a városokban tanul az egyetemisták, fõiskolások 48 százaléka, és a megyeszékhelyeken található a legtöbb szakképzõ intézet is - ismertette az MJVSZ elnöke.

A megállapodás célja, hogy erõsödjék a nagyvárosi térségek európai mérvû versenyképessége, aminek egyik eszköze a nagyvárosok körüli tudásintenzív, innováció-orientált befektetési zónák kialakítása. Ebben számítanak a nagyvárosi polgármesterek a kamara segítségére.

Az MKIK megkap tõlük mindent, akár területfejlesztésrõl, akár jogi eszközökrõl van szó, amelyek szükségesek ahhoz, hogy ezt közösen el tudják érni - hangsúlyozta Szita Károly.

Az együttmûködési megállapodás szerint a két szervezet elõ kívánja segíteni a magyar tulajdonú vállalatok belsõ piaci megerõsödését és az exportban is versenyképes termékeket elõállító vállalkozások külpiaci terjeszkedését. Mindkét fél kiemelten kezeli a terület- és településfejlesztési, valamint gazdaságfejlesztési források allokálását, a növekedési zóna program megvalósítását, és közösen jelennek meg a kapcsolódó partnerségi és kommunikációs akciókban.