A nyilatkozók kifejtették: a bizottsági ülésen a kormány, a rendvédelmi szervek és a titkosszolgálatok képviselõitõl megnyugtató válaszokat kaptak; a kormánynak minden eszköze megvan arra, hogy a magyar embereket megvédje, és anyagi források hiánya sem nehezíti a terrorizmus elleni felkészülést. A bizottság tagjai beszámoltak arról is, hogy a Terrorelhárítási Központ (TEK) mind a magyarországi rendvédelmi szervekkel, titkosszolgálatokkal, mind az európai és Európán kívüli társszervekkel hatékonyan együttmûködik.

A bizottság mintegy kétórás ülésén mások mellett Tasnádi László, a Belügyminisztérium rendészeti államtitkára, Hajdu János, a TEK fõigazgatója, Göbölös László, az Alkotmányvédelmi Hivatal fõigazgatója, Pásztor István, az Információs Hivatal (IH) fõigazgatója, Kovács József, a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat fõigazgatója, Végh Zsuzsanna, a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal fõigazgatója, valamint Takács Tibor, az Országos Rendõr-fõkapitányság bûnügyi fõigazgatója adott tájékoztatást a terrorhelyzetrõl.

Molnár Zsolt, a bizottság szocialista elnöke még az ülés elõtt megismételte: a gazdasági bevándorlás és a terrorizmus között az MSZP nem lát összefüggést. A szocialista politikus arra is kitért, azt gondolja, hogy az iszlám vallású emberek többsége békés együttélésben gondolkodik. Nem lehet a terrorizmust és az iszlámot azonosítani - szögezte le, hozzátéve: nem a vallás alapján kell megítélni az embereket, hanem aszerint, hogy jelentenek-e nemzetbiztonsági kockázatot Magyarországra, illetve Európára.

Az ülés után Molnár Zsolt kiemelte: Magyarország nem szerepel a kiemelt terrorista célpontok között, nincs közvetlen terrorfenyegetettség, de százszázalékos biztonságról egy országban sem lehet beszélni. Megjegyezte: a terrorellenes kérdésekben felállt többpárti fórumon idegen- és határrendészeti kérdésekrõl, menekültstátusról is beszélni kell, de az MSZP szerint a gazdasági bevándorlás és a szólásszabadság nem tartozik erre a területre.

Németh Szilárd, a bizottság fideszes alelnöke az ülés után azt mondta: országgyûlési képviselõként, magyar állampolgárként és családapaként is megnyugtató válaszokat kapott. Magyarországon nincs terrorfenyegettség, bár kockázat van, de azt az illegális migráció jelenti - tette hozzá.

Kiemelte: mintegy 43 ezer illegális menekültbõl jelentõs azoknak a száma, akik megélhetési okokból hagyják el szülõföldjüket, akik többségében a Nyugat-Balkánról, Szíriából, Afganisztánból és Eritreából érkeznek. Ennek a helyzetnek a kezelésében komoly jogszabály-alkotási munka vár a parlamentre - tette hozzá. A fideszes politikus arról is beszámolt, hogy a terrorellenes egyeztetésre felállt ötpárti bizottság a jövõ héten is ülésezni fog.

Mirkóczki Ádám, a bizottság jobbikos tagja, aki a témában tartott hétfõi honvédelmi és rendészeti bizottság ülésén is részt vett, azt mondta: a nemzetbiztonsági bizottsági ülés hangulatát és kompetenciáját tekintve is megfelelõbb volt a kérdések súlyához.

A jobbikos képviselõ elmondta: rákérdezett az ukrán-orosz konfliktussal, valamint a magyar-ukrán kettõs állampolgárokkal összefüggõ kérdésekre is, ugyanis mivel vannak olyan hírek, melyek szerint sok az ezzel kapcsolatos visszaélés. Mirkóczki Ádám azt mondta: az IH vezetõje ígéretet tett arra, hogy a következõ bizottsági ülésre részletes beszámolót készítenek ezekrõl a témákról.

Szél Bernadett, a bizottság LMP-s tagja azt mondta: szakmai ülésen vannak túl, és a beszámolókból az derült ki, hogy az érintett szervek folyamatosan figyelik a jelzéseket, és ha bármi történik, a jelzõrendszer mûködni fog. Kitért ugyanakkor arra is, hogy szerencsétlennek tartja, egy népszerûségvesztésben lévõ politikus segélykiáltásának tudja be, hogy a gazdasági bevándorlást belekeverték a terrorizmussal kapcsolatos kérdések közé.

Az LMP-s politikus bejelentette azt is: az egyebek napirendi pontban felvetette, hogy a szolgálatoknak vizsgálnia kellene, hogy Andy Vajna kormánybiztos, aki közhatalmat gyakorló ember és akinek rendkívül zûrös cégügyei vannak, mennyiben jelent nemzetbiztonsági kockázatot. Kíváncsiak rá, hogy mióta kormánybiztosi kinevezése elõtt átesett a nemzetbiztonsági átvilágításon, azóta milyen kockázatokat tártak fel nála a szakszolgálatok. Hozzátette: ha a nemzetbiztonsági törvény módosítása február elsején hatályba lép, az LMP elsõként fogja kezdeményezni, hogy Andy Vajna újra essen át nemzetbiztonsági átvilágításon.