A tájékoztatás szerint az ellenõrzõ jegy elsõ alkalmazása óta 1 396 742 liter borra érkezett alkalmazási igény 29 tételben. Eddig összesen 565 378 ellenõrzõ jegyet adott ki a HNT, míg további 5792 jegy kiadása folyamatban van.

A HNT munkatársai - a C típusú - származási bizonyítványok adatai alapján, a jogszabályban elõírtak szerint, folyamatosan figyelik valamennyi tételt, de az ellenõrzési díj megkerülésére irányuló szándékot nem tapasztaltak. Az ellenõrzõ jegy optimális méretével, a ragasztóanyag erõsségével kapcsolatban pedig zajlanak az egyeztetések.

A HNT minden olyan bortétel esetén, amely kizárólag magyar szõlõbõl készül és az ellenõrzõjegyet megváltották utána, fejlesztési hozzájárulást ad, amelynek összege literenként 22 forint.

A nem Magyarországon forgalomba hozott tételek után az ellenõrzõjegy megfizetett összege teljes mértékben visszajár, így a magyar borok versenyképessége nem romlik az exportpiacokon.

A befolyt összeget a HNT promóciós tevékenységre használja fel, amely segítséget jelent a minõség javításában, a fejlesztések finanszírozásában - tartalmazza a tájékoztató.

Kiss Eliza, eredetvédelemért felelõs helyettes államtitkár az MTI érdeklõdésére mindehhez hozzátette: a HNT idén júniusban kapta meg az állami elismerést a szõlõ-bor ágazatban mûködõ szakmaközi szervezetként. Az e státusból eredõ jogok alapján lép fel a belföldi borpiacon kialakult veszélyesnek ítélt helyzetek gyors rendezése érdekében, a kormányzattal együttmûködve.

Így született meg Magyarországon - a más uniós tagállamokban származással kötelezõen nem igazolt és piaci zavart is jelentõ - eredetvédelmi kategória. Ez a földrajzi jelzés nélküli borok ellenõrzését teszi lehetõvé, mivel piacszervezési intézkedésként bevezeti az ellenõrzõ jegyek alkalmazását. Az intézkedés azt célozta, hogy az oltalom alatt álló eredet-megjelölést vagy földrajzi jelzést nem viselõ borászati termékek piaci forgalmát, a teljes forgalmazási láncot felügyelni lehessen.

A HNT kérte a szakminisztériumtól e piacszervezési intézkedés kiterjesztését a döntõen olasz borimport okozta piaci versenytorzulások kezelése érdekében. Ez a kiterjesztés ugyanis megakadályozza, hogy az elsõként más országban forgalomba került borászati termékek megkerülhessék az ellenõrzõ jegy használatát a magyar piacon - jelezte a helyettes államtitkár.

A HNT-nél az MTI-vel azt közölték, hogy azoknál a földrajzi jelzés nélküli boroknál kell kötelezõen alkalmazni az ellenõrzési díjrendszert, amelyekre a C-típusú bor származási bizonyítványt legkorábban 2014. október 14-én igényelték, vagy más tagállamban már forgalomba hoztak és legkorábban 2014. december 15-én hoztak be Magyarországra. Az intézkedés tényleges hatásainak eredményérõl, az alkalmazás tapasztalatairól folyamatosan, november óta gyûjti a HNT az információkat, fogadja a visszajelzéseket.

Megjegyezték: az ellenõrzõ jegy térítésmentesen jár az ellenõrzési díjat megfizetõknek annak érdekében, hogy eleget tudjanak tenni a HNT által megfogalmazott elõírásoknak. Az ellenõrzési díj 30 forint literenként a kiszerelési egység minden megkezdett literére.

A rendelkezésre álló adatok szerint 2013-ban és 2014-ben a földrajzi jelzés nélküli borok mennyisége a Magyarországon forgalomba hozott boroknak mintegy 50, illetve 40 százalékát tette ki. Az import bort is tartalmazó borok mennyisége a földrajzi jelzés nélküli borok mennyiségének több mint felére tehetõ. Meghatározó mennyiségben Olaszországból származtak a Magyarországra importált borok.

A teljes magyar piacon 2013-ban és 2014-ben nagyságrendileg mintegy 2,5 millió hektoliter bort hoztak forgalomba évente - tájékoztattak a HNT-nél.