Az MTI összegzése szerint a Pécsi Tudományegyetem pénzügy és számvitel szakára kellett a legtöbb, 372 pont a bekerüléshez, míg a Budapesti Kommunikáció Fõiskolán a kommunikáció és médiatudomány angol nyelvû, költségtérítéses szakon 348 volt a határ.

Mesterképzésben a maximális pontszámot kellett elérni a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen az orvostechnológiai képzésben, a Mûegyetem gépészmérnöki karán a gépészeti modellezés angol nyelvû képzésére szintén 100 pontot kellett szerezni.

A felvételizõk a www.felvi.hu oldalról elérhetõ e-felvételi felületén találhatják meg, hogy mely általuk megjelölt szakra kerültek be, valamint azok a diákok, akik a jelentkezéskor megadták mobilszámukat, az általuk megjelölt szakok ponthatárairól a hivatalos kihirdetést követõen SMS-ben is kaptak értesítést. Függetlenül attól, hogy hány képzést jelölt meg, a jelentkezõ csak egy helyre nyerhetett felvételt: arra a képzésre, ahol az általa felállított sorrend alapján elõször éri el a megállapított ponthatárt.

A besorolási döntés a www.felvi.hu e-felvételi felületén érhetõ el, amelyrõl legkésõbb január 25-ig elektronikus levélben értesítik a jelentkezõket. Ez tartalmazza a jogorvoslat lehetõségét és határidejét is.
Az alapképzések és osztatlan mesterképzések esetében a jogszabályi minimum ponthatár 260 pont, felsõoktatási szakképzéseknél pedig 220 pont.

A februárban induló keresztféléves képzésekre közel hatezren jelentkeztek, közülük legtöbben állami ösztöndíjas mesterképzéseket jelöltek meg elsõ helyen. Az elsõhelyes jelentkezéseket nézve 4971-en mesterképzést jelöltek meg, 665-en alapképzést, 156-an felsõoktatási szakképzést választottak, osztatlan mesterképzést pedig 35-en céloztak meg elsõ helyen.

Szintén az elsõhelyes jelentkezéseket figyelembe véve, 4773-an jelöltek meg állami ösztöndíjas mesterképzéseket. (A 2015. évi keresztféléves felsõoktatási felvételi eljárásban állami ösztöndíjas formában csak mesterképzéseket indíthattak az intézmények.)

A jelentkezõk szakválasztása alapján az elsõhelyes kérelmeknél (függetlenül a finanszírozási formától és a munkarendtõl) mind az alap-, mind pedig a mesterképzésnél elmondható, hogy fõleg a gazdaságtudományok és a mûszaki képzési területek szakjai a legnépszerûbbek. Alapképzésen a gazdálkodási és menedzsment, a pénzügy és számvitel és az emberi erõforrások szakok kerültek dobogóra.