Rémisztõ, hogy a magyar gazdaság teljesítménye csak idén éri el a 2006-os szintet, mert ez azt is jelenti, hogy a fogyasztásra, beruházásra, fejlesztésre szánt pénz is annyi, mint akkor volt, és az nem volt túl sok – mondta a Vasárnapi újság címû mûsorban Bod Péter Ákos közgazdász. A volt jegybankelnök hangsúlyozta, Magyarországon jelentõsebb volt a gazdasági visszaesés, mint Európa nagyobb részén, és azóta nagyon hullámzóan zárkózik fel.

Bod Péter Ákos szerint a magyar GDP alakulása alapvetõen a több százezer magyar vállalkozó és több millió munkavállaló minõségén, fantáziáján, munkakedvén múlik. Az állam feladata, hogy a körülmények kedvezzenek a munkának – meglegyen a kiszámíthatóság, jogbiztonság –, valamint az is fontos, hogyan, milyen célokra osztja szét az uniós pénzeket, illetve az adórendszerrel kire pakolja a terheket, kinek ad átmeneti könnyebbséget.

A szakértõ arról is beszélt, hogy szerinte azok a folyamatok, amelyek megkülönböztetik a dinamikus lengyel vagy az elég jól felzárkózó román gazdaságot a problémás dél-európaiaktól, alapvetõen a társadalmak szerkezetébõl adódnak. Ehhez tartozik például a tudás szerkezete és a demográfia is, amelyek terén Magyarországon  sok gond halmozódott fel, a kedvezõtlen helyzet megváltozása pedig nehezen zajló folyamat. Hozzátette: hazánk egy-két ponton láthatóan versenyhátrányban van.

A foglalkoztatásról Bod Péter Ákos azt mondta, a közmunkát jobbnak tatja, mint a segélyt, de ennek nem a termelés növelése az értelme, hanem, hogy az érintett személyek elvileg képesek lesznek bekapcsolódni az értéktermelõ folyamatokba is, akár a magán-, akár az állami szektorban. A kulcskérdés, hogy a több százezer közmunkásból, hánynál valósul meg ez a cél.

Lakatos Péter, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének (MGYOSZ) alelnöke szerint a hazai makrogazdasági számok alapot adnak arra, hogy ha az oktatás és az attitûd – például a verseny szeretete – megfelelõ irányba megy, akkor Magyarország olyan, a régiójában élenjáró tudásbázist alakíthasson ki, amilyennel a rendszerváltás után indult.  „Jó számok és megalapozott tudás” adja a sikeres gazdaság alapját – fogalmazott.

Arra a kérdésre, elegendõ-e az ország újraiparosításához, ha a magyar vállalatok csak beszállítóként mûködnek, Lakatos Péter azt válaszolta, a beszállítói tevékenység nem zárt folyamat. A Videoton Holding Zrt. vezérigazgatójaként hangsúlyozta, kezdetben, huszonöt évvel ezelõtt a cég klasszikus összeszerelõ bérmunkát végzett, ma már azonban partnereikkel együttmûködve a termékek kifejlesztésében is részt vesznek. Ettõl függetlenül, ezek a termékek továbbra is nagy külföldi cégeké, legyen az az IBM vagy a Philips, ilyen értelemben a Videoton továbbra is beszállító. Ezt a gátat meghaladni, nagyon nagy ugrás lenne, fõleg nagyban – fogalmazott.

Lakatos Péter szerint két párhuzamos útról van szó: miközben a beszállítói szerepkörben egyre összetettebb tevékenységeket kell végezni – és ezzel sok embernek lehet munkát adni –, szükség van olyan meglévõ kisebb magyar vállalkozásokra – tehát nem csak startupokra –, amelyek egy szûkebb területen világszínvonalúak, és a saját márkanevükön el tudnak jutni a világ bármely pontjára.

Erre egy Videoton méretû cégnek sokkal kisebb az esélye, illetve szóba sem jön, hogy holnaptól felvegye a versenyt a saját partnereivel. Annak a célnak a realitása korlátozott, hogy széles területet átfogó új, igazán nagy magyar világmárka szülessen, és nem is biztos, hogy erre szükség van. Alapjában ugyanis az a fontos, hogy minél több ember minél nagyobb értéket teremtõ munkát végezzen. Hozzátette: ettõl még szûkebb területeken vannak magyar világmárkák, ilyen a Prezi informatikai cég vagy a csaptelepekhez kerámiabetéteket gyártó, Kerox.

A Videoton Holding Zrt. vezérigazgatója azt is hangsúlyozta, a magyar gazdaság nagyon fontos szegmense az, amely a modern elektronikai gyártástól kezdve a kiszervezett szolgáltató tevékenységeken – például könyvelésen – át a több száz programozó munkáját igénylõ alkalmazottszoftver-gyártással foglalkozik.