Rendkívül magas a Magyarországra illegálisan érkezõ, és menekült védelmet kérõ külföldiek száma. A hétfõ reggeli adatok szerint január 1-jétõl számolva közel 13 ezer kérelmezõt regisztráltak, ami kirívóan magas szám – mondta a 180 percben Végh Zsuzsanna, a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal fõigazgatója. Hozzátette: ez az adat 2014-ben, az egész év folyamán nagyjából 42 ezer volt, így az idei januári adat azt jósolja, komoly gondok lesznek 2015-ben.

Végh Zsuzsanna hozzátette, nagyon sokan érkeznek Koszovóból, a januári 13 ezer illegális határátlépõbõl több mint 10 ezren a balkáni ország állampolgárai. Ez azt mutatja, hogy a gazdasági migráció nagyon jelentõs problémát fog okozni a következõ hónapokban is.

Az ide érkezõk az otthoni munkanélküliségre, hajléktalanságra, a szociális ellátó rendszer hiányára hivatkoznak, céljuk, hogy továbbutazzanak az Európai Unió más országaiba. Jellemzõen Németországba vagy Svédországba szeretnének eljutni, mert azt remélik, ezeken a helyeken megélhetési lehetõséget találnak maguknak. Végh Zsuzsanna szerint azonban erre kicsi az esélyük, hiszen ezek az államok sem igazán fogadják a gazdasági migránsokat, inkább igyekeznek visszaküldeni õket eredeti lakóhelyükre.

A Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal munkatársa elmondta, minden menedékkérõt nyilvántartásba vesznek, fényképet készítenek róluk, leveszik az ujjlenyomatukat, aminek a terrorfenyegetettség idején különös jelentõsége van. Az adatok rögzítését követõen a határátlépõket meghallgatják, menekülési körülményeikrõl, indokaikról kérdezik õket. Ekkor jó eséllyel kiszúrható, hogy valódi menekültrõl van szó, vagy egyszerûen egy szegény emberrõl, aki próbálkozik – fogalmazott.

Végh Zsuzsanna azt mondta, a magyar befogadó kapacitás bírja a terhelést, hiszen a menedékkérõk nagyon hamar elhagyják Magyarországot – 30-40 százalékuk huszonnégy órán belül, további 30-40 százalékuk pedig 3-10 nap között.

A menedékkérõk számát tekintve Magyarország dobogós helyen van Európában, akár a teljes népességhez, akár a GDP-hez viszonyítjuk az adatot – tette hozzá. A fõigazgató szerint a menedékkérõk ügyében újra kellene gondolni az unió szabályrendszerét, de Brüsszelben elég lassan haladnak e téren a dolgok. Napirendre került azonban, hogy a terrorizmus és az illegális bevándorlás milyen összefüggéseket mutathat, és milyen megelõzõ intézkedéseket kellene tenni. Nagyon sok vita folyik errõl, és látni lehet, hogy az uniós tagállamok a szigorítás eszközével is élnek, sorra veszik revízió alá saját szabályrendszerüket, többek között Magyarország is.

Idehaza elkészült már az a módosító törvénycsomag, amely szigorúbb rendelkezéseket, gyorsabb, hatékonyabb eljárást lehetõvé tevõ szabályrendszert céloz meg. A javasolt változtatások remélhetõleg hamarosan a parlament elé kerülnek, lényeges azonban, hogy ezek nem a valóban nemzetközi védelemre szorulók, hanem a visszaélõk ellen készülnek – hangsúlyozta.

Az embercsempészetrõl Végh Zsuzsanna azt mondta, világméretû problémáról van szó, ami eurómilliárdokat hoz a bûnözõi hálózatoknak. Nagyon komoly harc folyik a felderítésükre, de nagyon nehéz visszaszorítani õket. Sajnos az Európai Unió vesztésre áll, a bûnözõk eredményesen tudják csempészni a migránsokat – tette hozzá.