Azt mondta, az ukrán válság és az illegális migrációval kapcsolatos kérdések komoly kihívások elé állították tavaly a rendõri szerveket, de átcsoportosításokkal jól reagáltak ezekre.

Hangsúlyozta azt is: a társadalom számára legérzékenyebb bûncselekményfajták közül az emberölések, a testi sértések, a rablások, a személygépkocsi-lopások, önkényes jármûelvételek száma - ötéves átlagban - csökkent, ugyanakkor nõtt a garázdaságoké és a lakásbetöréseké.

A múlt évrõl azt mondta, kiemelt figyelmet fordítottak a három választással összefüggõ feladatok ellátására, ezzel összefüggésben megemlítette: a rendszerváltás óta a tavalyi választásoknál fordult elõ elõször, hogy a közbiztonság kérdése nem volt központi kampánytéma. Szintén kiemelt figyelmet fordítottak a települések közrendjének, közbiztonságának a javítására, a külsõ határok védelmére és a bevándorlási nyomás kezelésére, az állampolgárok szubjektív biztonságérzetének növelésére, valamint a közúti közlekedés biztonságának erõsítésére.

Felidézte: az év második felében robbanásszerû változás következett be a magyar-szerb határszakaszon az illegális migráció szempontjából, ami miatt két megyei rendõr-fõkapitányság állományát is meg kellett erõsíteni. Szintén az év második felében nõttek a gyülekezési törvény hatálya alá tartozó rendezvénybiztosítási feladatai a rendõrségnek.

Papp Károly ismertette: tavaly a Belügyminisztérium negyedik alkalommal készítette el azt a felmérést, amelyben az önkormányzatokat, illetve általános iskolákat és középiskolákat kérdeztek meg a rendõrség munkájáról. A válaszadó önkormányzatok az ötfokú skálán 4,1-es értékelést adtak, az iskoláknak pedig 84,8 százaléka adott elégedett választ.

A bûnügyi helyzettel összefüggésben közölte: tavaly 309 394 rendõri eljárást regisztráltak, ez 13,8 százalékos csökkenés éves szinten. A nyomozáseredményességi mutató 47,4 százalékról 51,4 százalékra nõtt. Jelentõsen, 30 százalékkal csökkent a közterületen elkövetett bûncselekmények száma.

A statisztikát ismertetve azt is elmondta, hogy a rendõri eljárásban regisztrált bûncselekmények 29,2 százalékát Budapesten, több mint 10 százalékát Pest megyében követték el, a legkevesebbet Vas, Nógrád, Tolna és Zala megyében. A százezer lakosra jutó bûncselekmények száma a fõvárosban a legmagasabb, valamint Jász-Nagykun-Szolnok és Somogy megyében is magasabb az átlagnál.

A rendészeti területtel összefüggésben Papp Károly azt mondta: a közterületeken több mint 18 millió szolgálati órát teljesítettek, ez csaknem ötödével több a 2013-as adatnál. Nõtt a körzeti megbízottak száma is, õk 3537-en vannak, ez 98,7 százalékos feltöltöttséget jelent.

Emelkedett fél százalékkal a személyi sérüléses közlekedési balesetek száma, a múlt évben 611-en haltak meg az utakon, hússzal többen, mint egy évvel korábban. Csökkent ugyanakkor az ittasan okozott balesetek száma, 1662-rõl 1576-ra.

Külön megemlítette az illegális migrációval összefüggõ jogellenes esetek számának 90 százalékos növekedését: a határon elfogottak többsége koszovói, szír és afgán állampolgár volt. A fõkapitány közlése szerint drasztikusan nõtt a kiskorú gyermekkel érkezõ koszovói családok száma: 7928 kiskorúval próbáltak átjutni a határon tavaly év végéig.

A közúti határforgalomról Papp Károly azt mondta: 37,7 millió utas és 13,4 millió jármû lépett át a határon, továbbá a repülõtéren 9,1 utas fordult meg.

Az idei év feladatai közé sorolta a többi között a párbeszéden alapuló együttmûködést, a hatékonyabb felderítést a betöréses lopások, a lakásbetörések, valamint a kábítószerrel kapcsolatos bûncselekmények esetén, a számítógépes bûnözéssel szembeni fellépés, illetve a vagyonvisszaszerzés fejlesztését, a polgárok szubjektív biztonságérzetének további növelését, az illegális migrációval összefüggõ feladatokat, továbbá a közszolgálati életpálya bevezetésével összefüggõ humánigazgatási, gazdasági és jogi teendõket.

Tasnádi László rendészeti államtitkár szerint a múlt évben új kihívásoknak kellett megfelelnie a rendõrségnek, és sokrétû feladatokat hajtottak végre példásan. Hangsúlyozta: a rendõrség vezetése egységes, a parancsnoki munka következetes, továbbá jól látszik, hogy a rendõrségen belül nincs következmények nélküli kihágás. Úgy vélte, ezek az összetevõk biztosítják azt, hogy a rendõrség hosszú távon is jó teljesítményt nyújtson.

Elismeréssel szólt a múlt évi tüntetésekkel összefüggõ szakmai munkáról, azt mondta, "van különbség 2006-hoz képest". Hozzátette, a rendõrség "csodásan teljesített", de nincs ok a lazításra, az év eleje bizonyította, mind a diplomáciai események - például Angela Merkel német kancellár látogatása -, az illegális migráció miatt, illetve a várható tüntetésekbõl arra lehet következtetni, hogy nehéz év vár a szervezetre. Ugyanakkor biztató lehetõségnek nevezte a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló új törvényt, valamint az életpályamodell bevezetését.

Az állománygyûlésen részt vett többek között Kósa Lajos, a parlament honvédelmi és rendészeti bizottságának elnöke, Bakondi György, az Országos Katasztrófavédelmi Fõigazgatóság, Csóti András, a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága, Hajdu János, a Terrorelhárítási Központ, Benkõ Tibor, a Honvéd Vezérkar vezetõje.