Friss levegõn, természetes környezetben mozogni nagyon kellemes és egészséges, de csak akkor, ha ízületeink védelme érdekében betartunk néhány fontos szabályt.

Az ízületi gondok nem csak az idõseket érintik. A 35–50 éves magyarok fele tapasztal fájdalmat a mindennapi tevékenységek során. Vezet a térdfájdalom (36 százalék), ezt követik a derék- (26 százalék), illetve a vállpanaszok (20 százalék). A fájdalom leggyakoribb oka lehet a porckopás, amely már a az említett korosztály egynegyedét érinti – derült ki a Magyar Gyógytornász-Fizioterapeuták Társaságának 2014-es felmérésébõl.
Sérülésbõl porckopás

Ha hosszú kihagyás után hirtelen vágunk bele egy újfajta edzésbe, vagy ha a számítógép, televízió mellõl felállva rögtön a sípálya vagy a korcsolyapálya felé vesszük az irányt, akkor a kellemetlen izomláz mellett jelentõsen megnöveljük a sérülések rizikóját és így hosszú távon porcszövetünk károsodását okozhatjuk – olvasható a www.izuletor.hu oldalon.

A 2014-ben megkérdezett 35–65 éves magyarok felének volt már ízületi sérülése: a boka- és a térdízületeit érintõ sérülésekrõl számoltak be a legtöbben. Egynegyedük (26 százalék) sérülését szabadidõs vagy sporttevékenység közben szerezte. A férfiaknál ez a szám még magasabb: 36 százalék.

Az Eurosafe 13 tagország adatai alapján évi 300 ezerre becsüli azoknak a számát, akik havas sportokban sérülnek meg az Európai Unióban. Közülük 170 ezer a síelõ, 90 ezer pedig hódeszkás.

Az ízületet érintõ rendszeres mikrosérülés (apró sérülés) az egyik legfontosabb rizikótényezõ az ízületi kopás kialakulásánál. A térdszalag károsodása 5–10 szeresére emeli a térdízületi kopás elõfordulását. A porckopás az egyik leggyakoribb ízületi betegség. Oka az ízületeket párnázó kemény, de rugalmas szövet, a porc kopása: ilyenkor a sérült porcfelület dörzsölõdik, gyulladás jöhet létre, ami fájdalmat, merevséget és mozgási nehézségeket okoz.
Sérülés az elsõ 10 percben

Mint azt az izuletor.hu írja, a térdsérülés egyik leggyakoribb oka a síelés elõtti bemelegítés és a síelés utáni levezetés, nyújtás elmulasztása vagy csak formális elvégzése: a balesetek 60 százaléka az edzés vagy síelés elsõ 10 percére esik. A sípályán minden nap végezzünk minimum 10 perces bemelegítést, amely tartalmazza a karok, a lábak, valamint a törzs ízületeinek átmozgatását illetve izmainak nyújtását.

Ha nem jutott elegendõ idõ a felkészülésre és már csak 1-2 hét van az utazásig, akkor igyekezzünk a hétköznapi tevékenységeink közben intenzívebben használni izmainkat (lift helyett lépcsõ, bevásárlás gyalogosan, autó helyettesítése kerékpárral). A hétvégén az általános erõnlétünk fejlesztésére érdemes a friss levegõn aktív programokat szervezni (terepen gyaloglás, túrázás, futás, nordic walking). A rövid idõ ellenére fordítsunk nagy hangsúlyt az izmaink nyújtására (stretching, jóga) és alkalmazzuk ezeket a gyakorlatokat síeléskor is a nap végén. A mindennapokba többször is beilleszthetõ néhány perces egyensúlygyakorlat (nyitott és csukott szemmel), testsúlyunk áthelyezése egyik illetve másik lábunkra, instabil felületen gyaloglás. Erre azért van szükség, mert síelés közben a megszokott, hétköznapitól eltérõ izommûködések jellemzõek. A hétköznapi mozgások során nagyobb erõkifejtéseknél a talp többnyire rögzített helyzetben van. A járástól, futástól kerékpározástól eltérõen síeléskor állandóan változó, instabil alátámasztási felületen kell mozognunk, hiszen egyik talpunk sincsen stabilan rögzítve.

Ha nem egészséges a csípõ-, térd- és bokaízületünk, gerincünk, érdemes utazás elõtt gyógytornász tanácsát kérni a síelés közben alkalmazható ízületkímélõ praktikák megismerésére.

A porckopás egy idõ után vissza ugyan nem fordítható, de lassítható, késleltethetõ folyamat. Az ízületi betegségre a patikában recept nélkül is kaphatunk porcépítõ készítményeket. Fontos a porckopás komplex kezelését mielõbb elkezdeni, mert egyes fájdalomcsillapítókról bebizonyosodott, hogy mellékhatásként súlyos szívproblémákat okozhatnak, ezért ezeket a pirulákat jó keringés esetén is célszerû minél rövidebb ideig, minél kisebb adagban szedni.