Az új, 2013-ban indult képzési forma számos részletkérdése vár még finomításra. Ennek egyik fontos állomása volt február 13-14-én az a kétnapos találkozó, amelyen több, mint 80 résztvevõ - az Eötvös Loránd Tudományegyetem, a Károli Gáspár Református Egyetem, a Pécsi Tudományegyetem, a Szegedi Tudományegyetem, az egri Eszterházy Károly Fõiskola és a Nyíregyházi Fõiskola -, az intézmények tanárképzési fõigazgatói és oktatási dékánhelyettesei vitatták meg - többek között - az általános és középiskolai tanárképzés szétválasztása, a régi és új típusú képzések közötti átjárhatóság szabályozása, a kétszer féléves gyakorlótanítás keretrendszerének kidolgozása kapcsán felmerülõ problémákat.

- Örvendetes, hogy ilyen szép számban elfogadták meghívásunkat, mert ez azt jelenti, hogy sokan tekintik szívügyüknek az átalakuló tanárképzés felvetõdõ kérdéseit. A mostani alkalom lehetõséget teremt arra, hogy beszéljünk a részletkérdésekrõl, a gyakorlatban felmerülõ problémákról, a törvényi szabályozás nyújtotta lehetõségekrõl, és elsõsorban megismerjük az egyes intézményekben alkalmazott módszereket - mondta köszöntõjében Maticsák Sándor, a Debreceni Egyetem Tanárképzési Központjának fõigazgatója.

A program résztvevõi elõadásokon ismerhették meg a különbözõ intézmények Tanárképzési Központjaiban zajló munkát.

A program szombaton kerekasztal beszélgetéssel folytatódott, amelyen a résztvevõk abban állapodtak meg, hogy a felmerülõ gyakorlati problémákat - mikor zárulhat a harmadik év?, milyen típusú intézményben taníthat a 4+1, vagy 5+1-es képzésen végzett hallgató?, hogyan kell elvégezni a tanítási gyakorlatot?, lehet-e háromszakos a tanárképzés, van-e átjárhatóság a különbözõ képzési formák között? -, az elmúlt évek tapasztalatai alapján összegzett módosító indítványaikat közösen juttatják el a Magyar Rektori Konferenciához azzal a kéréssel, hogy tárgyaljanak a Tanárképzõ Központok által közösen megfogalmazott ajánlásokról és juttassák el azt a törvényalkotókhoz.