Az MNB alelnöke elmondta: a jegybank vizsgálata még nem zárult le, így az adatok még nem véglegesek. Hozzátette: a "rendellenesség" jelenlegi ismereteik szerint nem a bankok mûködésében volt, a brókercég egyszerûen meghamisíthatta azokat a kimutatásokat, amelyek alapján az érintett bankok a mérlegeiken nyilvántartották az értékpapír-állományt.

Több mint 90 milliárd forint hiányzik, a hivatalos, ügyfeleknek kiküldött kimutatásokban szereplõ értékpapírok nagy része nincs meg. "Az csak egy illúzió volt, hogy a brókercég minden kifizetést teljesíteni tudott" - mondta.

Windisch László kiemelte: a vizsgálat abban a szakaszban van, hogy akár jövõ hét hétfõn döntés születhet a DRB bankcsoporthoz tartozó bankok felszámolásáról, és megindulhat az Országos Betétbiztosítási Alap (OBA) kártalanítási eljárása is. A bankok ügyfeleinek ebben az ügyben semmit sem kell tenniük, ügyfelenként közel 30 millió forintig automatikus a kártalanítás.

Hozzátette: a Buda-Cash ügyfeleit közel 6 millió forintig a Befektetõ-védelmi Alap kártalanítja; ez a folyamat akár jövõ hét közepén elindulhat, hiszen az eljárás ott tart, hogy a jövõ héten már döntés lehet a Buda-Cash esetleges felszámolásáról. Az OBA esetében 1-2 hét, mire az ügyfelek a pénzükhöz juthatnak, a Beva esetében hosszabb eljárásra számítanak, mivel tisztázni kell a tényleges követelésállományt. A jegybank honlapján külön információs felületet hozott létre az ügyfelek legfontosabb kérdéseinek megválaszolására - hívta fel a figyelmet Windisch László.

Arra a kérdésre, hogy hogyan sikerülhetett a Buda-Cash-nek évtizedeken keresztül sikerült kijátszani a felügyeletet, az MNB alelnöke kifejtette: a brókercég a nyilvántartási rendszerét következetesen meghamisította, így egyeztek a felügyeletnek a és a KELER-nek küldött adatok. A jegybank a történtek nyomán most azon dolgozik, hogy lezárja azokat a kiskapukat a hasonló informatikai rendszerekben, amelyekkel lehetõség nyílik hasonló visszaélésekre.

Windisch László kitért arra is: kezdeményezni fogják az 5 éves átfogó ellenõrzési ciklus gyakoribbá tételét is, de arra vonatkozóan is van már elképzelésük, hogyan garantálják, hogy minden körülmények között egyezzenek a jegybanknak, a KELER-nek, illetve az ügyfeleknek küldött kimutatások.

"Egy ilyen nagyságrendû csalássorozat felderítését követõen a lehetõ legrövidebb idõn belül az új vizsgálati módszerek használatával a szektor más szereplõinek mûködését is meg kell vizsgálnunk" - jelezte az alelnök.

Windisch László cáfolta, hogy a Buda-Cash ügy felgöngyölítése önfeljelentéssel indult. Az MNB részletes, célzott és elõrehozott helyszíni átfogó vizsgálatot indított, elsõsorban a DRB bankcsoportnál tapasztalt szokatlan értékpapír-tranzakciók miatt - mondta. Ugyanakkor úgy vélte: az valóban lehetséges, hogy azért eszkalálódott ennyire gyorsan az ügy, mert a brókercég vezetõinek "egyszerûen nem volt más választásuk, mint az, hogy szorult helyzetükben megosszák velünk és a nyomozó hatóságokkal az elmúlt évek visszaéléseinek részleteit".

Arra a kérdésre, hogy mi lesz most az ügyfélpozíciókkal, az alelnök kifejtette: a felügyeleti biztosnak lehetõsége van arra, hogy az ügyfélszámlákon lévõ nyitott pozíciókat saját hatáskörben zárjon, másrészt, ha felszámolás indulna a brókercéggel szemben, akkor a nyitott pozíciókat automatikusan zárják. "Mivel hatalmas a hiány a brókercégnél, ezért azt gondolom, hogy a felszámolás kimondása csak néhány nap kérdése, tehát az ügyfélpozíciókat néhány napon belül zárják" - fogalmazott Windisch László.