A közlemény szerint mióta 2013-ban bevezették az életpályamodellt, pedagógusok és érdekképviseleti szervezetek beadványaikban aggályaikat osztották meg az ombudsmannal az elõmeneteli és besorolási rendszer végrehajtásáról szóló kormányrendelettel kapcsolatban. Sérelmezték pótlékaik elvesztését, illetményük csökkenését, az életpályamodell bevezetésének módját, egységes visszasorolásukat, a szakmai elõéletük miatt indokolt elõrelépés akadályait és a nyugdíj elõtt állók bizonytalan helyzetét.

Jelentésében Székely László alapjogi biztos azt írta: önmagában az, hogy mind az újonnan belépõket, mind a már a pályán lévõket egységesen a pedagógus I. fokozatba sorolták be, nem vet fel alkotmányossági aggályokat. Ez azonban fokozott felelõsséggel jár: jogos elvárás, hogy a hosszú ideje kiváló szakmai munkát végzõ pedagógusok mielõbb a képzettségüknek, gyakorlatuknak megfelelõ fokozatba kerüljenek, annak erkölcsi, anyagi megbecsültségével együtt - húzta alá.

Szintén nem állapítható meg alapjogi visszásság a nem garantált illetményelemek, így a pótlékok csökkentésével, megvonásával kapcsolatban. Arra azonban a biztos felhívta a figyelmet, hogy indokolt lehet áttekinteni, mindenhol megtörtént-e a tényleges kompenzáció. A jogbiztonság szempontjából pedig visszás, hogy a pedagógusfokozat-szerzés különös feltételeit nem a kormányrendeletben rögzítették, hanem azt az illetékes miniszter belátása szerint bármikor módosíthatja - áll a jelentésben.

Emellett Székely László szerint aggályokat vet fel, hogy a minõsítõ bizottsági tagsághoz szükséges szakmai továbbképzésrõl sem a kormányrendelet, sem más jogszabály nem tartalmaz egyértelmû szabályokat. Így az Oktatási Hivatal megtehette – a nagyszámú jelentkezésre adott válaszként –, hogy útmutatójában a rendeletben megszabottakon túl további követelményeket támasszon a jelentkezõkkel szemben.

Az alapjogi biztos felkérte az emberi erõforrások miniszterét, gondoskodjon arról, hogy a hivatal útmutatója legyen összhangban a kormányrendeletben álló feltételekkel, azokhoz képest többletkritériumokat ne írjon elõ. A biztos emellett kezdeményezte, hogy a minõsítõ bizottság összes tagja, így az intézményvezetõ és az általa megbízott dolgozó számára is kötelezõ legyen a továbbképzés.

Az ombudsmani vizsgálat azt is feltárta, hogy a szaktárca törekvései ellenére a kormányrendelet nem tartalmaz olyan szabályokat, amelyek garantálnák a nyugdíj elõtt álló pedagógusok védelmét. Székely László felkérte a minisztert, hogy vizsgálja meg a módosítás lehetõségét.

A biztos rámutatott: a pedagógusok és a nevelõ-oktató munkát segítõk javadalmazása, életminõsége visszahat a köznevelési rendszer egészének minõségére. A pedagógusok elõmenetelében, besorolásában pedig közös társadalmi érdek a stabilitás és a kiszámíthatóság. A rendszer hibái közvetve vagy közvetlenül nemcsak a pedagógusok érdekeit, elvárásait sértik, hanem a jogállamiság és jogbiztonság szempontjából is aggályokat vetnek fel - áll a közleményben.

A Magyar Nemzet kedden írt arról, hogy az életpályarendszer gyakorlati tapasztalatai, köztük az ombudsmani észrevételek figyelembevételével a közeljövõben néhány ponton módosítják a pedagógus-elõmeneteli rendszerrõl szóló kormányrendeletet, majd a pedagógusok minõsítési rendszerérõl szóló tájékoztatót.