- Az endometrium méhnyálkahártyát jelent, az endometriózis pedig arra utal, hogy a betegségben szenvedõk szervezetében a méhnyálkahártya foltokban a méhen kívül is megtalálható, általában a méh külsõ falán, a petefészkeken, a méhtartó szalagokon vagy a húgyhólyagon, és akár összenövéseket is okozhat – magyarázza Póka Róbert egyetemi tanár, a Debreceni Egyetem Klinikai Központ Szülészeti és Nõgyógyászati Klinikájának igazgatója.

A betegség komoly panaszokkal jár az erõs menstruációs görcsöktõl az alhasi, kismedencei fájdalomig, és gyakran meddõséghez is vezet.

- Endometriózis csaknem minden tizedik nõnél alakul ki, és az esetek 35-50 százalékban tehetõ felelõssé a meddõségért. Az érintett betegeknél gyakrabban fordul elõ a petefészekrák, az emlõrák és más daganatok, valamint autoimmun betegségek, illetve bõrgyógyászati rendellenességek is. A kórképet legtöbbször hormonális, immunrendszeri, genetikai és káros környezeti tényezõk okozzák. Mivel az endometriózis ösztrogén-függõ folyamat, a havi vérzések kezdetét megelõzõ és annak megszûnését követõ életkorban nem jelentkezik – tájékoztat a professzor.

A terápiában gyakran van szükség mûtéti eljárásra, melynek célja a méhen kívül elhelyezkedõ méhnyálkahártya szigetek eltávolítása.

- Az is elõfordul, hogy az endometriózis egy petefészekcisztában helyezkedik el, ilyenkor az operáció során a belsõ nemi szervek megõrzésével vesszük ki a cisztát, és meddõségi panaszok esetén a teherbeesés számára lehetõ legjobb anatómiai környezetet hozzuk létre – hangsúlyozza a szakember.

Ugyan a betegséget napjainkban már hamarabb felismerik, diagnózisa akár hosszú éveket is igénybe vehet, mert például a hormonális fogamzásgátlók szedése sokszor elfedi a tüneteket.