Az elektronikus távfelügyeleti rendszert a rendõrség üzemeltetheti, de a büntetés-végrehajtás (bv) arra jogosult tagjai is hozzáférnek a biztonsági intézkedés vagy a - szintén áprilistól alkalmazható - reintegrációs õrizet hatálya alatt álló elítéltekkel kapcsolatos adatokhoz, információkhoz. Az eszköz alkalmazásáról az a bv-intézet dönt, amelyben az elítéltet elhelyezték - olvasható a tervezetben.

Befogadó nyilatkozat birtokában a fogvatartott megjelölheti majd, hol töltené büntetése hátralévõ részét, amihez szükséges például, hogy biztosítani tudják a felügyeleti eszköz áramellátását, adatforgalmát. Ha a kiválasztott ingatlan nem felel meg a követelményeknek, az elítélt egyszer másik helyet jelölhet meg - áll a dokumentumban.

A Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnokságának (BVOP) kommunikációs fõosztálya március 10-én azt közölte az MTI megkeresésére, hogy a büntetés-végrehajtási intézetek bõvítésével, újak építésével és alternatív végrehajtási módszer alkalmazásával enyhítenek a börtönök zsúfoltságán.

Az európai ajánlásoknak megfelelõ elhelyezést 2019-tõl lehet biztosítani minden fogvatartott számára - jelezték, miután az Emberi Jogok Európai Bírósága aznap hat magyar fogvatartott ügyében kimondta: ellentétes az Emberi Jogok Európai Egyezményével, sérti a megalázó vagy embertelen bánásmód tilalmát, hogy túlzsúfolt cellákban tartják õket fogva.

A szabadságvesztés alternatív végrehajtási módszereként az új bv-törvényben bevezetett reintegrációs õrizet azoknak a fogvatartottaknak az esetében lesz alkalmazható, akik elsõ bûntényesek, öt évnél nem hosszabb szabadságvesztésüket fogház vagy börtön fokozatban töltik, és a szabadulásukig legfeljebb hat hónap van hátra. A reintegrációs õrizet jogintézménye április elsején lép hatályba - emlékeztetett a BVOP.