Világszerte gyakorlat, hogy bizonyos szolgáltatásokért borravalót illik adni, s ebben a helyi szokásokhoz kell alkalmazkodni. A túl kicsi és a túl nagy borravaló egyaránt helytelen, az elõbbi sértésnek, az utóbbi felvágásnak tûnhet, és kellemetlen helyzetet teremthet.

Magyarországon a tíz százalékos borravaló az általánosan elfogadott. A pincéreken kívül a fodrászoknak, a taxisoknak, a ruhatárosoknak illik borravalót adni – mindazoknak, akik személyes szolgálatot tesznek a vendégnek, aki a borravalóval jelzi, hogy meg van elégedve a kiszolgálás minõségével. Magyarországon még viszonylag kevés vendéglátóhelyen számolnak fel szervizdíjat, de emellé is lehet borravalót adni, magyarázta Görög Ibolya protokoll szakértõ, aki arra is felhívta a figyelmet, ha kártyával fizetünk, akkor a borravalót készpénzben kell adni, hiszen a kártyás fizetés a szolgáltató cég bankszámlájára megy.

Michnai Attila adószakértõ arról beszélt a mûsorban, hogy a közvélekedésben a borravaló, a hálapénz és a felszolgálási díj szinonimái egymásnak, pedig adózás szempontjából ezek különbözõek. A hálapénz a törvény szerint adóköteles. A szervizdíjból az áfa összegének levonása után a munkáltató 15 százalék nyugdíjjárulékot fizet. A borravaló adó- és járulékmentes, de önkéntesen szerepeltethetõ a személyi jövedelemadó bevallásban, ebben az esetben 15 százalék nyugdíjjárulékot kell utána befizetni, így magasabb jövedelme lesz a nyugdíj megállapításakor a bevallónak.

Szigetvári József, a szallas.hu ügyvezetõ igazgatója elmondta: felmérést készítettek a borravalóról, amelybõl az derült ki, hogy az emberek a borravalót elfogadhatónak tartják, nem szeretik azonban, ha ezt elõírják számukra, vagyis a felszolgálási díjjal nem értenek egyet. Maguk kívánják eldönteni, hogy díjazzák-e a szolgáltatást, a minõséget vagy azt az embert, aki kiszolgálta õket.