A hölgyek szervezete jelentõsen átalakul a késõi negyvenes és korai ötvenes éveik tájékán, ami a nemi hormonrendszer (azaz a progeszteron és az ösztrogén szintjének) változásának köszönhetõ. A menstruációs ciklus elmaradása számos kellemetlen tünettel járhat. A változó kor kísérõjelensége lehet alvászavar, hõhullám, illetve urogenitalis atrophia, azaz a húgyhólyag, a húgycsõ, a hüvely és a méhet belülrõl borító nyálkahártya elvékonyodása miatt hüvelyszárazság érzése, fájdalmas vizelés. Emellett különbözõ pszichés zavarok, súlyosabb esetben pedig akár depresszió is felléphet – tudtuk meg dr. Birinyi Lászlótól, a Egyetem Szülészeti és Nõgyógyászati Klinika egyetemi adjunktusától.
Csúcsosodó problémák

A kóros hangulatváltozásokért azonban nem tehetõ felelõssé csak a hormon; mint arra dr. Török Zsuzsa a Debreceni Egyetem Szülészeti és Nõgyógyászati Klinika pszichológusa rávilágított, ebben az életszakaszban lehet, idõben egymáshoz nagyon közel, sok és nagy jelentõségû változás történik a nõ életében, mely szintén kihatással van a lelkiállapotra.

– Jó esetben ebben az idõszakban a gyerekek már önálló életet élnek, azonban ezt a hölgyek sokszor nehezen dolgozzák fel. Kialakul az üres „fészek szindróma”: a rutin, hogy minden a gyerekek körül forog, egyszer csak megszûnik. A hölgyek úgy érzik kimaradnak a gyerekeik életébõl, a számukra fontos szálak gyengülnek. Ez egy hosszú ideig tartó elszakadási folyamat, melyet egyesek nehezen élnek meg – mondta a pszichológus. Ugyanakkor ott vannak az idõs családtagok is, akik esetleg gondozásra szorulnak, de korunkban egy 50 éves nõnek még dolgoznia kell, s még ha szeretne is, nem biztos, hogy lehetõsége adódik az ápolásra. Ez szintén belsõ feszültséget okozhat, nem beszélve arról, hogy ebben az életszakaszban sorozatos és idõben egymáshoz közel családi veszteségek, halálesetek is érhetik õket.
A depresszió melegágya

Nagyanyáinkat még nem foglalkoztatta az öregedés kérdése, most azonban olyan testközpontú világot élünk, ahol a média is azt sulykolja belénk, hogy tûnjünk minél fiatalabbnak, egészségesebbnek. Ennek nem mindenki tud megfelelni; például egy klimaxos nõ, aki a hormonváltozások miatt esetleg túlsúlyossá válik. – Az elmúlt évtizedekben a külsõségek felértékelõdtek. A szépségbõl, fittségbõl lassan veszíteni, vagy mindig azt érezni, hogy a többiekhez képest alulmaradunk, a depresszió egyik legjobb melegágya – nyomatékosította a szakember.

A pszichológus tapasztalatai szerint ebben az életszakaszban rengeteg házasság is megromlik, melyet szintén traumaként él meg az ember. Lehet, hogy korábban sem volt problémamentes a kapcsolat, de akkor a szülõk nem erre koncentráltak, hanem gyerekekre, ám azok hiánya, s a sok-sok változás miatt ekkor tör a felszínre. – Ne felejtsük el, hogy a menopauza idõszakában az ösztrogéntermelés csökkenése miatt szexuális funkciózavarok is elõfordulhatnak, s ahol a partnerkapcsolat nem olyan minõségû, hogy errõl beszéljenek és közösen megoldják, sajnos még több konfliktushelyzet adódik – hangsúlyozta dr. Török Zsuzsa.

Az sem mindegy, hogy a változó korban lévõ nõ már megszülte azokat a gyerekeket akikre mindig is vágyott, vagy nem. Utóbbiakat még jobban megviselheti ez az idõszak, hiszen ekkor végérvényesen le kell mondani a gyermekáldásról.
Új kapuk nyílnak

Az említett okok miatt a menopauzában szenvedõ nõkkel tehát mindenképp toleránsabbnak kell lennie a környezetüknek. – Teremtsünk helyet és idõt ezen nõk számára, hogy megfogalmazhassák miért feszültek, levertek, mivel ezeknek a belsõ feszítõ érzéseknek a kimondása mérhetõen segítséget jelent. Az érzelmi támogatás is fontos, jelezzük akár szavakkal, akár tettekkel, hogy a sok-sok változás ellenére, a hölgy és közöttünk lévõ kapcsolat erõs – tanácsolta a pszichológus. Hozzátette: a nõk pedig ne csak a várandóságra, de a menopauzára is készüljenek fel! Ebben a témában is számos tájékoztató könyvet lehet találni, amikbe érdemes egy kicsit belemerülni. Továbbá ebben az életszakaszban is jó szolgálatot tehet a humor, ami oly sok szituációban átsegíti az embert.

– Egy átlag magyar nõ 78 évet él. Tehát egy 50-60 éves hölgy nem öreg! Ha mentálisan is erre trenírozza magát a szebbik nem, talán könnyebben élik meg ezt az idõszakot. Gondoljanak arra, hogy ahol egy kapu bezárul, ott egy újabb kinyílik – véli a pszichológus.

Létezik-e férfi klimax
Bár a középkorú férfiaknál hormonális változás nem történik, a szakemberek szerint mégis létezik férfi klimax, hiszen a társadalmi és családi szerepek ugyanúgy változnak mint a nõknél, mely az erõsebb nemet is megviselheti.


– Tudjuk, hogy a férfiaknál létezik az úgynevezett Couvade-szindróma: a várandós feleség mellett a férjnek is terhességgel együtt járó ( reggeli rosszullét, fáradékonyság ) tünetek jelentkeznek. Ennek oka, hogy annyira ráhangolódik a párja szubjektív problémáira, hogy testi tüneteket produkál. Ennek mentén a változó nõ problémáira való ráhangolódás is elõfordulhat, hangulatingadozás, testi fáradékonyság alakulhat ki a férfiaknál is – véli dr. Török Zsuzsa.
Megbújó depresszió
A Szülészeti és Nõgyógyászati Klinikán évekkel ezelõtt végeztek egy depresszió vizsgálatot, melybõl meglepõ adatok derültek ki. A járóbeteg csoportban, vagyis azok a nõk akik panaszmentesen (pl. rákszûrésre) érkeztek a klinikára, 12 százaléka igazoltan depressziós, melybõl 6 százalék súlyos.


Azok közül, akik panasszal (pl. nõgyógyászati fertõzés) érkeztek a intézetbe, 13 százalékuk enyhe, vagy közepes, míg 4,6 százalékuk súlyos depresszióban szenvedett.

A klinikába különbözõ nõgyógyászati beavatkozás kapcsán ( pl. méhkaparás ) érkezett páciensek 12,9 százaléka depressziós, 5 százaléka súlyos. Nagyobb mûtétre ( pl. méheltávolításra) váró nõk 8,7 százaléka, a beavatkozás után 18 százaléka volt depressziós.
Megtévesztõ eredmények
A változó korban lévõ nõk tüneteinek jelentõs részét hormonpótlással lehet enyhíteni – nyomatékosította dr. Birinyi László, hozzátéve: megtévesztõ az az amerikai tanulmány, mely szerint a hormonpótlás hatására az emlõdaganat, a tromboembóliás szövõdmények, s a stroke valószínûsége megsokszorozódik. Az tény azonban, hogy nem ártalmatlan kezelésrõl van szó. Mint azt az egyetemi adjunktus elmondta, az angolszász vizsgálatba olyan egyéneket is belevettek, akiknek épp a kockázat miatt, a magyar orvosok semmilyen körülmények között nem adnak hormont. – A hazai orvoslás nem az angolszász, hanem a porosz iskolát képviseli, vagyis akinek korábban trombózisa vagy anyai ágon petefészek/emlõdaganata volt, aki dohányzik, túlsúlyos, vagy elmúlt 65 éves nem adunk hormont – húzta alá a szakember. Ebbe a tanulmányba az említett rizikófaktorral rendelkezõ nõket is belevettek, így jöhetett ki ez az eredmény – fûzte hozzá. Tehát a hormonpótlásnak nincs ilyen mértékû egészségkárosító hatása, hiszen csak a hiányállapot megszüntetésérõl van szó. – A kezelést természetesen csak erõs tünetek esetén alkalmazzuk és mindenkinél egyénre szabottan – hangsúlyozta dr. Birinyi László.