Döbbenetes részletek derültek ki a Modemben történtekrõl a megyei rendõr-fõkapitányság nyomozást lezáró határozatából, melyrõl az Antal–Lusztig-gyûjtemény tulajdonosa beszélt a Naplónak. – Amikor kézhez kaptam, és elolvastam a határozatot, azt sem tudtam sírjak vagy nevessek – mondta dr. Antal Péter, aki szerint az abban leírtak nem mindig teljesen pontosak.
Plusz tíz nap

– Bár a határozati indoklásban a mûalkotások tárgykörözésének haladéktalan elrendelésérõl írnak, a valóság az, hogy a képek eltûnésének felfedezése és a rendõrségi feljelentés között eltelt tíz nap. Nekem ugyanis 2014. április 8-án jelezték, hogy nem találják Csontváry Kosztka Tivadar Éjszakai táj holdvilágnál alakokkal címû és Nemes-Lampérth József Táj dombokkal címû alkotásokat a Modemben, ám a feljelentést csak 2014. április 18-án tették meg, mert elõbb belsõ vizsgálatot tartottak – idézte fel a történteket Antal Péter. Arról viszont már a rendõrségi iratban írtak, hogy a Csontváry-képet utoljára (bizonyíthatóan) 2013. július 30-án, a Nemes-Lampérthot 2013. október 21-én látta egy-egy gyûjteménykezelõ. Eltûnésük csak egy véletlennek köszönhetõen derült ki, bejelentkezett egy másik galéria néhány alkotás kölcsönzéséért.
Tût a szénakazalban

– Az a belsõ vizsgálat semmit se ért (a rendõrség szerint is érdemi megállapítás nélkül zárult – a szerzõ). Anno rákérdeztem, áttekintették-e egyáltalán a mûtárgyak szállításakor keletkezõ bizonylatokat. Kiderült, nem. Akkor mondtam, én szívesen mutatok egyet, ennyi állt rajta: 123 darab mûtárgy visszaszállítása Antal Péternek. Slussz. Hogy milyen mûtárgyak, arról egy szó se – mondta a mûgyûjtõ. E gyakorlatot egyébként a határozatban is megemlítik: „az inkriminált idõszakban be- és kiszállított mûtárgyak nem minden esetben kerültek tételesen ellenõrzött átadásra-átvételre, gyakran csak a darabszám tekintetében történt egyeztetés az intézmény gyûjteménykezelõi és a szállítók között”. Emiatt azt is vizsgálták, vajon nem kerültek-e a képek téves szállítással más galériába. Ám hiába kérdeztek ki mindenkit, a Modem külsõ partnereinél sem lettek meg az alkotások.

A nyomozás során azt is megállapították, a gyûjtemény tárolására kialakított helyiség az épület adottságai – teherforgalmi bejárat, teherlift megközelíthetõsége – okán egyben az intézményben bemutatott egyéb kiállításokhoz, rendezvényekhez köthetõ szállítások útvonalául is szolgált. „A helyiségben a mûtárgyak részben elkülönítetlenül kerültek elhelyezésre, az egyéb be- és kiszállításra elõkészített kiállítási anyagtól, installációs eszközöktõl, tárgyaktól.”

Jöttek-mentek

Ráadásul – bár a szabályok szerint csak arra jogosult jelenléte, felügyelete mellett – elég sokan járhattak 2013. július 30-a és 2014. április 8-a között a raktárban, mert még az akkori gyakornokokat is hazugságvizsgálóval „súlyosbított” kihallgatásnak vetették alá. Eredménytelenül.

Lezárnák már az ügyet

Mindezek utána a rendõrség mégis lezárta a nyomozást, mondván, nem állapítható meg bûncselekmény elkövetése.

– Az a furcsa, hogy az októberi nyomozást felfüggesztõ határozatban még azt írták, hogy lopás történt, csak az elkövetõ kiléte nem volt megállapítható… akkor hogy is van ez? – tette fel a költõi kérdést Antal Péter, aki bár gondolkodik rajta, hogy megpanaszolja a határozatot, de tart tõle, hogy nem lenne értelme. – Belefáradtam. Szeretnék inkább a Modem újranyitására tervezett kiállításra koncentrálni és lezárni ezt az ügyet – mondta.

Ám ez még hetekre, talán hónapokra van, hiszen az önkormányzat elõbb újabb belsõ ellenõrzést, majd értékbecslést akar, s csak azután jöhet a kártalanítás és a valós lezárás.