Egyetemünkön mûködik a legsokoldalúbb tehetséggondozó program az országban” – nyilatkozta Bartha Elek oktatási rektorhelyettes pénteken, a Debreceni Egyetem Tehetséggondozó Programja (DETEP) keretében tartott konferencia kapcsán zajlott sajtótájékoztatón. Ezzel arra utalt, hogy a tudományos diákköri munkák, a szakkollégiumok mellett lehetõsége van a hallgatóknak ösztöndíjakra pályázni, speciális, személyre szabott képzéseken részt venni, kutatásokba bekapcsolódni. Emellett tehetségtanács mûködik náluk, de a programban részt vevõ oktatókat is motiválják különdíj adományozásával. Az egyetem a tehetséges hallgatók felkarolásával olyan szakemberek képzését célozza, akik a munka világába lépve korszerû és innovatív megoldásokkal segítik elõ a termelõ, valamint a szolgáltató szektor fejlõdését, fellendülését.
Segített az átalakítás

Balogh László, a Magyar Tehetségsegítõ Szervezetek Szövetségének elnöke elárulta, a tehetséggondozás azzal járt jól, hogy 2000-ben átalakították az egyetemet, s az akkori rektor, Fésüs László komolyan támogatta az ügyet. Ezt követõen az segített a felsõoktatási intézményeknek, hogy a kormány felkarolta a Géniusz tehetségfejlesztõ programot, s bevonta az uniós támogatási rendszerbe: ezzel ugyanis jóval több pénzt folyt a rendszerbe, s az egyetemek elkezdhették kidolgozni saját struktúrájukat.
Egészséges verseny

Mándy Zsuzsa, a DETEP koordinátora elmondta, a tanácskozáson nyolcvan hallgató mutatkozhatott be. A fiatal kutatók hat tudományterületen, hét szekcióban számoltak be a saját kutatási területükön elért eredményeikrõl. „Itt olyan hétköznapi emberek adhatnak elõ, akiket érdekel a tudomány, s kutatásaikkal, munkájukkal az a céljuk, hogy jobbá, szebbé tegyék világunkat” – mondta.

A gazdaságtudományi karon tanuló Pásztor István, aki elõadásában a szántásos és a modern, forgatás nélküli talajmûvelési rendszereket vizsgálta, úgy fogalmazott: ösztönzõleg hat rájuk a DETEP, mivel egészséges versenyhelyzetet generál, folyamatos kutatásra, publikálásra sarkallja õket.