A néphagyomány az igazi tavasz kezdetét mindig Szent György napjától, április 24-étõl számította. Az állattenyésztéssel foglalkozó népek körében, az idõjárástól és a legelõk állapotától függõen ez idõ tájt hajtották ki a jószágokat a téli szálláshelyekrõl, ekkor történt a pásztorok, béresek megfogadása, vagy a juhbemérés.

Számos hiedelem és népszokás kapcsolódik ezen ünnephez. Mágikus, rontáselhárító szerepet tulajdonítottak annak a vesszõnek, mellyel az állatokat a legelõkre hajtották, de gyakori volt, hogy a marhákat láncon, tojáson vezették keresztül. Azt tartották, hogy a jószágok ettõl olyan erõsek lesznek, mint a lánc és olyan gömbölyûek, mint a tojás.

Amíg a jószágok csergetõ csikósok, gulyások és pásztorok kíséretében szombat délután átmentek a Kilenclyukú hídon, a hortobágyi vásártéren Szent György-napi Országos Bio-, és Kézmûves Vásárt tartottak.