A magyar nyelv és irodalom vizsgatárgy középszintû írásbeli vizsgája 240 percig tart. A vizsgázóknak két feladatlapot kell megoldaniuk, a szövegértési feladatlap esetében 60 perc, a szövegalkotási feladatlap esetében pedig 180 perc áll a rendelkezésükre.

A diákok elõször a szövegértési feladatlapot oldják meg, és csak ennek az összegyûjtése után kezdhetik meg a szövegalkotási feladatlap kitöltését. A vizsgázók a szövegértési feladatlapon belül a rendelkezésükre álló idõt tetszésük szerint oszthatják meg az egyes feladatok között és megoldásuk sorrendjét is meghatározhatják.

A szövegértési feladat szövege általában egy esszé, ismeretterjesztõ céllal íródott tanulmány, publicisztikai mû egésze vagy részlete. A feladatok megoldása általában a kérdésre adott válasz szöveges kifejtése, esetenként megadott válaszvariációk közötti döntés.

A szövegalkotási feladatlap esetében a vizsgázó három eltérõ típusú, mûfajú és témájú szövegalkotási feladatból választ egyet. A diák által választott feladat megoldásának elvárható terjedelme 500-1 500 szó.

A magyar nyelv és irodalom tárgy emelt szintû írásbeli vizsgája 240 perces. Az írásbeli nyelvi-irodalmi mûveltségi feladatsorból és három különbözõ szövegalkotási feladatból tevõdik össze. A vizsgázók a rendelkezésükre álló idõt tetszésük szerint oszthatják meg, és a feladatok megoldásának sorrendjét is meghatározhatják.

A nyelvi-irodalmi mûveltségi feladatsor egy alkotáshoz kapcsolódik. A nyelvi, illetve irodalmi mûveltséget vizsgáló kérdések aránya hozzávetõlegesen 40-60 százalék.

A három szövegalkotási feladat különbözõ témáról, adott szempontú és mûfajú önálló szöveg alkotását írja elõ.

Az írásbeli feladatok megoldásakor közép- és emelt szinten is helyesírási szótár használható, ebbõl vizsgacsoportonként legalább négy példány szükséges. A szótárról a vizsgát szervezõ intézmény gondoskodik.

Az érettségik kedden a matematika írásbelikkel folytatódnak.