A kétharmad nem lett meg

Az Országgyûlés április végén egyszerû többséggel fogadta el azt a törvénymódosítást, amely kimondta többek között, hogy nemzeti parkokhoz tartozó földek a Nemzeti Földalapkezelõ Szervezet tulajdonosi joggyakorlása alá kerülnek. A zárószavazást néhány héttel korábban már egyszer el kellett halasztani a parlamentben, mert a javaslat kétharmados többséget igénylõ részei nem kapták meg a szükséges támogatást. Ezután a törvényalkotási bizottság zárószavazás elõtti módosító javaslatot nyújtott be, hogy megteremtsék a törvényjavaslat egységét a sarkalatos rendelkezések nélkül.

Áder fordult az Alkotmánybírósághoz

Áder János köztársasági elnök nem hirdette ki a törvényt, hanem az AB-hoz fordult közjogi érvénytelenség miatt, ugyanis álláspontja szerint minõsített többségre lett volna szükség a módosítás egyes részeinek elfogadásához. Továbbá felvetette azt is, hogy sérülhettek-e a természetvédelem korábban elért szintjének megõrzését szolgáló intézményi garanciákra vonatkozó szabályok, illetve, hogy a jogszerûen megkötött, hatályos szerzõdések e törvénnyel módosíthatók-e.

Alkotmányellenes

Az AB hétfõn kimondta, hogy alkotmányellenes a kétharmados többséget igénylõ részek feles többséggel való elfogadása,továbbá az, hogy egyes védett természeti területek esetében megszûnne a Nemzeti Park Igazgatóságok által végzett természetvédelmi célú vagyonkezelés, és azt a jövõben a Nemzeti Földalap gyakorolná, amely elsõdlegesen nem természetvédelmi, hanem gazdasági elvek alapján mûködik.

Sérülhetnek a természetvédelmi érdekek

Az AB szerint a szervezetrendszer megváltoztatható ugyan, ám ez nem járhat a természetvédelem már elért jogszabályi szintjének csökkenésével, de még a csökkenés kockázatával sem. A vizsgált törvénymódosítás azonban megfelelõ garanciák hiányában ezzel jár.

A határozat indoklása emlékeztetett arra, hogy a védett természeti területek nem kizárólag állami tulajdonban állnak. A jogalkotó a természetvédelmi területek védelmét nemcsak állami tulajdonba vétel útján, hanem – a tulajdonos személyétõl függetlenül, mindenkire kötelezõ – jogszabályi elõírásokkal is biztosítja. Elvileg tehát lehetséges az is, hogy a természetvédelmi szervek kezelésébõl ismét magántulajdonosok használatába adják a védett területeket, azonban ezekben az esetekben a használók kötelezettségeit úgy kell megszigorítani, hogy a védelem szintje és hatékonysága ne csökkenjen.

Van, ami átment

Az AB ugyanakkor megállapította, hogy – a köztársasági elnök indítványában foglaltakkal ellentétben – nem igényel kétharmados többséget az a törvénymódosítás, amelynek nyomán egyes magántulajdonba került védett természeti területek kisajátításának határideje három évvel meghosszabbodna, továbbá megváltozna a kisajátítást kérõ személye is.