A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) Népességtudományi Kutatóintézetének igazgatója a Napi Gazdaságnak adott interjúban azt mondta, a gyed extra és a gyermekvállalást ösztönzõ egyéb kormányzati lépések is elõmozdíthatják a születések számának emelkedését, ezért fontos, hogy hosszú távon kiszámítható legyen a családpolitika.

Az elmúlt 25 év tendenciái alapján megfigyelhetõ, hogy Magyarországon és a posztkommunista országokban késõbb szülik meg elsõ gyermeküket a nõk. Ez a fajta mintaváltás Nyugat-Európában a hatvanas években kezdõdött el, nálunk pedig a rendszerváltás után zajlott le, de villámgyorsan. A lélekszámcsökkenés másik okaként a kilencvenes évek végétõl tapasztalható, gyakorlatilag máig tartó termékenység-visszaesését nevezte meg.

A kutató szerint a 41-45 év közötti budapesti nõk egyötödének nincs gyermeke, és nagy valószínûséggel nem is fognak szülni. A házasságban élõknek a tendencia alapján több gyermekük van, mint azoknak, akik csak együtt élnek, viszont az elsõszülöttek több mint fele élettársi kapcsolatba érkezik, a szülõk sokszor csak a gyermek születése miatt házasodnak össze.