A munkavállalók többsége péntek délután 14:39-kor fejben abbahagyja a munkát és a munkaidõ végéig már csak a teste található meg az irodában – legalábbis egy kétezer irodai dolgozó megkérdezésen alapuló felmérés ezt derítette ki.

A „pénteki jelenség" okai

A felmérés szerint a munkavállalók 13.32-kor lassítják a munkát, és körülbeblül egy óra múlva, 14.39-kor fejben meg is kezdik a hétvégét. Ekkor megugrik például a Facebook-forgalom, az online bankhasználat és az online vásárlások száma is.

A kimerültség, a szervezeti kultúra és a motiváció hiánya is állhat a péntek jelenség mögött

Forrás: PhotoAlto/Ale Ventura

A péntek jelenséget a túlórákkal magyarázzák a korábban említett felmérést végzõ kutatók. Tízbõl hat alkalmazott joggal lassít már a pénteki ebéd után, mert a hivatalos munkaidõnél ténylegesen többet dolgozik a hét többi napján. A HR Portál összegyûjtött néhány szempontot arra, hogy mi lehet az oka annak, hogy a hét utolsó napjának utolsó óráiban már nem sokan dolgoznak:

• Testi szinten, fiziológiailag kimerültebb a szervezet az ötödik munkanapon. Ez persze attól is függ, ki mennyi idõt tud vagy akar szánni hétközben a regenerálódásra, a stressz kezelésére, levezetésére.
• Szervezeti kultúra: milyen a hétközbeni leterhelés, túlórák száma és azok kompenzálása. Az olyan szervezeteknél, ahol a többletmunkát nem honorálják, vagy nem ismerik fel a plusz erõfeszítést, a dolgozók mintegy belsõ jutalmazásként engedélyeznek maguknak olyan idõszakokat, amelyeket érzéseik szerint megérdemelnek.A dolgozók általában összehasonlítják az általuk befektetett erõfeszítések (input) és az ezért kapott ellenszolgáltatás (output) arányát és ha egyenlõtlenség áll fenn, akkor méltánytalannak ítélik meg az így kialakult helyzetet.
• Vezetési stílus: kutatások kimutatták, hogy az autoriter, tekintélyelvû vezetõi stílus egyik következménye, hogy ha a vezetõ nincs jelen, akkor a dolgozók teljesítménye, aktivitása is lecsökken. Ha a vezetõ 13.30-kor elmegy, hiába maradnak 16.20-ig a munkatársak, a vezetõ jelenléte nélküli teljesítmény valószínûleg már csak áltevékenység lesz.
• A dolgozók belsõ motivációja: sok múlhat azon is, ki mennyire végzi kedvvel a munkáját, az a munkakör, amit betölt, mennyire felel meg az érdeklõdésének, mennyire tudja kihasználni a benne rejlõ képességeket. Számos motivációs faktor létezik, ami befolyásolja teljesítményt, például a személyes fejlõdés lehetõsége, az elismerés, a munkahelyi kapcsolatok, a jó teljesítés érzése, vagy akár a munkakörnyezet, a fizetés vagy a munkahely biztonsága.

Kezdõdik a hétvége

A szakértõk szerint olyan jutalmazó tevékenységeket keresnek ilyenkor elsõsorban a munkavállalók, amely átvezeti õket a hétvégi kikapcsolódásba, mintegy megkezdve, meghosszabbítva ezzel azt. Például barátokkal kapcsolatot vesznek fel facebookon, telefonon, hétvégi programot szerveznek vagy olyan önjutalmazó tevékenységet végeznek, mint a vásárlás - írja a HR Portál.