A szülõk nagyon sokat tehetnek azért, hogy a gyerekek ne utasítsák el a reformételeket: az ízpreferenciánk nem a születésünkkor dõl el, hanem az étkezési szokásaink alakítják folyamatosan. Már rövid távon is eredményesek lehetünk,több zöldfûszer használatával például rövid idõ alatt meg lehet szerettetni, el lehet fogadtatni a kevesebb sóval készült ételeket- állítja a Magyar Dietetikusok Országos Szövetségének legújabb közleménye.

A kisgyermekkorban kialakuló tudatos étkezés más szempontból is meghatározó szereppel bír: az élet elsõ ezer napjában megvalósított táplálás és a rögzülõ táplálkozási szokások nagy szerepet játszanak olyan felnõttkori népbetegségek megelõzésében, mint például a szív- és érrendszeri megbetegedések, a diabétesz és az elhízás.

Van értelme a menzareformnak

Fotó: Marton Szilvia - Origo

Az alma finom és egészséges

Forrás: Zirig Árpád

Naponta három adag gyümölcs vagy zöldség (legalább egyszer nyersen), két adag gabonaalapú élelmiszer (kétnaponta legalább egy adag teljes kiõrlésû), 4 deci 2,8 vagy 3,6 százalék zsírtartalmú tej vagy ennek megfelelõ kalciumtartalmú, hozzáadott cukrot nem tartalmazó tejtermék adható. A szénsavas, cukrozott üdítõk és a szörpök helyett pedig ivóvíz, ásványvíz és cukormentes vagy minimális cukrot (naponta maximum 5 grammot) tartalmazó teát írnak elõ a közétkeztetési rendelet 1-3 éves korosztályt érintõ paragrafusai. Tejfölt és tejszínt kizárólag ételkészítéshez használhatnak fel a konyhán, nem adható bõ zsiradékban sült étel, a só mennyiségét pedig jelentõsen lecsökkentették: a 37/2014. (IV. 30.) Emmi-rendelet szerint mindössze 1,5 grammot tartalmazhatnak összesen az étkezések naponta.

A szülõk szerepe

„Ideális, napi ötszöri étkezés esetén a reggeli és a vacsora az 1-3 évesek napi energiaszükségletének közel 40 százalékát fedezi, így a szülõk a táplálkozás közel felét – és ezzel együtt a gyerekek ízlését – akkor is maguk alakítják, ha a nap többi étkezését a menza fedezi. Mivelaz, hogy milyen ízeket szeretünk, nem dõl el a születéskor, a szülõk példamutatása és felelõssége vitathatatlan- legjobb, ha már a hozzátáplálás kezdetén figyelembe veszik az ajánlásokat, és késõbb is fokozatosan vezetik be az új ízeket. Néhány tanács betartásával sokat tehetnek azért, hogy a kicsik nyitottak legyenek az új ételekre, és ne csak az édességet, de a halat, a kölest, a brokkolit vagy az avokádót is örömmel fogyasszák” – fejtette ki Kubányi Jolán, a Magyar Dietetikusok Országos Szövetségének elnöke.

Só helyett zöldfûszerek, szörp helyett gyümölcstea – a bölcsõdei reformétkezés könnyen megalapozható otthon.Táplálkozási szokásaink részeként az ízpreferencia is a fogantatástól számított elsõ ezer napban alakul ki, ezért ha a kicsik már ekkor megszokják a kevésbé sós és édes ízeket, a bölcsõdei kosztot is szívesebben fogadják el.

A szülõk felelõssége tagadhatatlan

Fotó: Marton Szilvia - Origo

A rászokás elkerülése

A szakemberek szerint só helyett érdemes már ekkor több zöldfûszert használni,az édes ízekre való rászokást pedig legkönnyebben cukrozatlan italok adásával lehet elkerülni.Édes üdítõk és túlcukrozott teák, szörpök helyett (babák számára is fogyasztható) szénsavmentes ásványvizet, cukrozatlan gyümölcsteát vagy 100%-os gyümölcslevet kínáljunk szomjoltóként. Utóbbi mindig hígított formában kerüljön a pohárba, mert magas a gyümölcscukortartalma. Ha a megfelelõ kalciumbevitelhez nélkülözhetetlen natúr tej nem tartozik a kedvencek közé, édes kakaópor helyett érdemes gyümölccsel ízesíteni és turmixolni a tejet.

A változatosság szerepe

A dietetikus szakértõk állítása szerint a fokozatosság mellettfontos a változatosság is: egy-egy alapanyagnál különbözõ elkészítési módokkal kísérletezhetünk.A brokkolit például lehet párolni, levesként, fõzelékként, rakott ételként vagy szendvicskrémként elkészíteni, de ott van például az avokádó vagy különbözõ gabonafajták (például kuszkusz, quinoa, árpagyöngy, bulgur), amelyekbõl sós és édes ételek is készíthetõk.

Minimális só, rengeteg tej

Forrás: Thinkstock

Kis odafigyeléssel a felnõttkori egészségért is tehetünk: az elsõ 1000 napban megelõzhetõ az elhízás. A tudatos étkezés nemcsak az ízérzékelés kialakulását, hanem számos népbetegség megelõzését is elõsegíti. Az 1-3 évesek napi energiaszükséglete viszonylag magas (egyévesen kb. 800 kcal, háromévesen pedig 1200-1300 kcal), amelynek 7-15 százalékát fehérjével, 40-45 százalékát szénhidráttal, 35 százalékát pedig különbözõ zsírokkal ajánlott fedezni - nem mindegy azonban, milyen forrásból.

Figyeljünk a tejre!

Míg az anyatej fehérje-összetétele és mennyisége a kicsi igényeihez igazodik, a tehéntej fogyasztására magas fehérjetartalma miatt fokozott figyelmet kell fordítani:500 ml hígítatlan tej vagy tejkészítmény egy 12 kilós gyermek teljes napi fehérjeszükségletét önmagában fedezi.A zsírok bevitelénél is figyelni kell a mértékre: a 35 százalékot meghaladó bevitel az elhízás, a 30 százaléknál kisebb bevitel az alultápláltság veszélyét növeli.

A napi 130 gramm szénhidrátbevitel többségét összetett szénhidrátokból, keményítõbõl fedezzük (pl. burgonya, rizs, gabonafélék) - ezekkel, valamint különbözõ zöldségekkel, gyümölcsökkel a testtömeg-kilogrammonként szükséges 0,5 gramm rostbevitelrõl is gondoskodhatunk. Persze egy kis édességtõl sem célszerû megfosztani a kicsiket: túróval, natúr joghurttal vagy tejitallal dúsított cukrozatlan gyümölcspéppel is biztosítható a kalória egy része.

Ilyen egy budai mintaadag

Fotó: Marton Szilvia - Origo

A megfelelõ mennyiségû só- és cukorbevitellel jelentõsen csökkenthetõ az olyan felnõttkori népbetegségek, mint a szív- és érrendszeri problémák vagy az elhízás és a cukorbetegség kialakulásának kockázata.A megelõzés pedig létfontosságú: Magyarországon naponta kilencen halnak meg cukorbetegség miatt,az eddig jellemzõen csak 30 év felettieket fenyegetõ 2-es típusú diabétesz pedig egyre gyakoribb az elhízott gyermekek körében is.