Címkék: Bihari hírek, SARKALATOS TÖRVÉNYEK, KÉMÉNYSEPRÕ-IPARI SZOLGÁLTATÁS, KATASZTRÓFAVÉDELEM, ÖNKORMÁNYZATI TÖRVÉNY, KÉMÉNYSEPRÕ, ÖNKORMÁNYZAT, KÉMÉNYSEPRÕK ORSZÁGOS SZÖVETSÉGE, ORSZÁGOS KATASZTRÓFAVÉDELMI FÕIGAZGATÓSÁG, BELÜGYMINISZTÉRIUM A parlamenti szavazás elõtt kikerült a kéményseprõtörvénybõl az a kétharmadot igénylõ paragrafus, ami kiszedte volna az önkormányzatok feladatai közül a kéményseprést. A kormány szerint ez nem probléma, mert a feladatokat a törvény nem elõírja, csak lazán felsorolja. Ráadásul egyelõre és elvben a katasztrófavédelem és az önkormányzatok osztozni fognak a feladaton. Ha az önkormányzatok meglévõ szerzõdései kifutnak, és már minden kéményseprõ otthagyta a cégét, csak a katasztrófavédelem marad majd a piacon. Ahogy a dolgok állnak, csak idõ kérdése, és a katasztrófavédelem lát majd el mindenféle kéményseprõipari szolgáltatást az ország minden részében. A mostani rendszernek egy emléke marad majd, sarkalatos kõbe vésve: az önkormányzati törvény szerint a kéményseprõipari szolgáltatás ellátása önkormányzati feladat. Kétharmad kellett volnaA kéményseprõtörvény 2015 márciusában beterjesztett elsõ változatában még volt egy paragrafus, ami kiszedte volna az önkormányzatok feladatai közül a kéményseprõipari szolgáltatást. Mivel az önkormányzati törvényt csak parlamenti kétharmad módosíthatja, a kéményseprõtörvény elfogadásához is kétharmad kellett volna. (Errõl itt írtunk részletesen.) A törvény végsõ, decemberben elfogadott verziójában ez a paragrafus már nem szerepelt, az önkormányzati törvény hatályos állapota szerint a kéményseprõipari szolgáltatás még mindig önkormányzati feladat:ellátandó helyi önkormányzati feladatok különösen: […] kéményseprõipari szolgáltatás biztosítása” (13. paragrafus).Vagyis hamarosan lesznek olyan önkormányzatok, amelyek nem biztosítanak semmiféle kéményseprõ-szolgáltatást, holott feladatuk lenne. A feladat megoszlikA Belügyminisztérium (BM) szerint nem probléma, hogy az önkormányzati törvényben benne maradt a kéményseprõipari szolgáltatás feladatként. Egyrészta törvény nem kötelezõ feladatok konkrét, tételes felsorolását tartalmazza, csak kiemelésre ítélt feladatköröket,erre utal a felsorolás elõtt a különösen szó. Másrészt a katasztrófavédelem csak azokon a területeken látja majd el a lakossági szolgáltatást, ahol az önkormányzat nem vállalja, a lakossági szektoron kívüli piac pedig megmarad a kéményseprõcégeknek. Vagyis a BM szerinta szolgáltatásért való felelõsség több szereplõ közt oszlik majd meg, nem vették el az önkormányzatoktól,ezért megmaradhat a feladataik között. Papíron megmarad a feladatEz furcsa állapot lesz, de jogilag nem aggályos, mondta az Origónak Krasznay Zsófia, a Kéményseprõk Országos Szakszervezetének (KOSZ) jogi referense. Egyrészt az önkormányzati törvény nem magasabb rendû, mint a kéményseprõtörvény, ezért utóbbi nem kerül vele ellentmondásba. Másrészt az önkormányzatoknak a kéményseprõtörvény szerint is lehetõségük van és lesz (nem lakossági) szolgáltatást biztosítani, az nem számít, hogy adott esetben ezzel ténylegesen nem élnek. Az önkormányzatoknak dönteniük kellA magyar önkormányzatokat szorítja az idõ: a kéményseprõtörvény rendelkezései szerint január végéig jelezniük kell a katasztrófavédelemnek, hogy átadják-e a lakossági szolgáltatást, vagy továbbra is maguk látják el, és megtartják kéményseprõcéggel kötött szerzõdésüket. A katasztrófavédelem átalakulA katasztrófavédelem szervezeti felépítése változni fog, tudta meg az Origo Hajdu Márton alezredestõl, a katasztrófavédelem szóvivõjétõl.A kéményseprõipari szolgáltatást külön szervezeti egység látja majd el,ennek kialakítása már folyik. Hogy hány kéményseprõt fognak alkalmazni, azt egyelõre nem tudják; attól függ, hány önkormányzat passzolja le a szolgáltatást. A szervezet folyamatosan egyeztet a kéményseprõcégekkel és a szakszervezetekkel, az a cél, hogy a most dolgozó kéményseprõk vagy a cégüknél, vagy a katasztrófavédelemnél tudják folytatni a munkát. Indul a kéményseprõképzésA katasztrófavédelem felkészült arra, hogy esetleg lesznek olyan kéményseprõk, akik nem akarnak a kötelékében dolgozni, inkább maradnak a cégüknél, vagy elhagyják a pályát. Februárban kéményseprõképzést indítanak, ami ugyanúgy 800 órás lesz, mint a mostani képzés. Vagyisnem lesz gyorstalpaló, amitõl sokan tartottak. Remélhetõleg az újonnan képzett kéményseprõk nem a régiek elõl veszik majd el a munkahelyeket, már csak azért is, mertfebruártól júliusig az elméletre ki lehet tanítani egy kéményseprõt, de gyakorlata attól még nem lesz”– mondta az Origónak Vámos Csaba, a KOSZ elnöke. A katasztrófavédelmet választanákA katasztrófavédelem egyébként még 2015 decemberében, a kéményseprõtörvény parlamenti elfogadása után ígéretet tett a KOSZ-nak, hogy kész minden kéményseprõt átvenni a kéményseprõcégektõl, mondta Vámos Csaba. A kéményseprõk arra is ígéretet kaptak, hogya fizetésük a katasztrófavédelemnél nem lesz kisebb, mint a cégeknél volt, sõt jó eséllyel egységes lesz a bérezésük a budapesti bérek alapján. A katasztrófavédelem alkalmazottként veszi majd fel õket, vagyis nem lesznek vezényelhetõek, mint a tûzoltók. A KOSZ-hoz tartozik a magyar kéményseprõk 40 százaléka, õkmind mennének a katasztrófavédelemhez, ha meglesznek a beígért feltételek,mondta a szakszervezet elnöke. Akik már döntöttekA KOSZ gyûjtése szerint a közgyûlési döntések alapján az alábbi önkormányzatok passzolják le a kéményseprést:
Az alábbiak pedig megtartják szerzõdésüket:
Ingyenebéd nincsAz önkormányzatok egy része még nem döntött arról, hogy a katasztrófavédelemre bízza-e a szolgáltatást. Az mindenképpen biztos, hogy július 1-jétõl a lakossági ellenõrzés ingyenes lesz, kivéve, ha a kéményseprõ az elsõ két alkalommal nem tud bejutni valahová. Ingyenebéd persze nincsen. Ebben az esetben az önkormányzatok az ingyen nyújtott szolgáltatás díját megigényelhetik a központi költségvetésbõl,vagyis az állam kifizeti nekik, amit õk kifizettek a kéményseprõcégnek. Hogy ezt a pénzt pontosan mikor, hogyan, milyen részletekben kapják meg az államtól, az bizonytalan, emlékeztet Vámos Csaba. Az amúgy is pénzügyi gondokkal küzdõ önkormányzatokat ez arra sarkallhatja, hogy inkább átadják a kéményseprõipari szolgáltatást a katasztrófavédelemnek, így egyszer és mindenkorra megszabaduljanak a problémától. Megtartani lehet, hosszabbítani nemValójában csak idõ kérdése, és az országban mindenhol a katasztrófavédelem gondoskodik majd a lakossági kéményseprõipari szolgáltatásról. A kéményseprõtörvény megengedi az önkormányzatoknak, hogy megtartsák az élõ szerzõdéseiket, de hosszabbítani vagy újat kötni már nem tudnak. Vagyisha a jelenlegi megtartott szerzõdések kifutnak, jön a katasztrófavédelem. Az állam elszívja a kéményseprõketA nem lakossági szolgáltatás megmarad a cégeknek, de Vámos Csaba elnök szerint valószínûlegnem fogják tudni tartani a versenyt, szép lassan mindenhonnan eltûnnek majd. Mivel a katasztrófavédelem az eddigi ígéretek szerint legalább annyit fog fizetni a kéményseprõknek, mint a cégek, a kéményseprõk (vagy legalábbis nagy részük) átigazolnak majd az államhoz. Márpedigha egy cégnél nincs meg az elõírt létszám, akkor nem szolgáltathat tovább, lehúzhatja a rolót. A kéményseprõcégek (már amelyik még talpon van) ráadásul a 2014-es rezsicsökkentés óta küszködnek, esélytelen, hogy magasabb bért tudjanak ajánlani, mint a katasztrófavédelem. |
Hasonló hírek
 Kedvenc hírekÖn még nem rakott semmit a kedvencek közé! |
