Galló Istvánné, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke hétfõi budapesti sajtótájékoztatóján ismertette a sztrájkbizottság 25 pontos követését, amelyben többek között elvárják a tananyag radikális csökkentését, a kötelezõ tanulói óraszámok mérséklését.

Követeléseik között szerepel az általános iskolában a délután négy óráig tartó kötelezõ benntartózkodás megszüntetése, és eltörölnék a kötött munkaidõt is. A pedagógus-életpálya csõdöt mondott – jelentette ki, hozzátéve: elfogadhatatlan, hogy ugyanazon bérért egyik pedagógus többet, a másik kevesebbet dolgozik.

A köznevelési törvényben ismét megjelenítenék az Országos Köznevelési Tanácsot és a Közoktatás-politikai Tanácsot, visszaállítanák az intézményvezetõk munkáltatói és gazdálkodási jogát, valamint jogszabályban rendeznék a szakképzési centrumok helyzetét. A központosítás teljes csõdöt mondott, ezért a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ fenntartói jogát tartanák csak meg.

Mintegy kétezren vonultak 2014 novemberében az Emmi Szalay utcai székházához a Pedagógusok Szakszervezetének tüntetésén, amit a kormány költségvetési javaslata ellen hirdettek meg

Forrás: Polyak Attila

Vissza kell adni a szabad tankönyvválasztást is

– jelentette ki az érdekvédelmi vezetõ. Galló Istvánné megerõsítette: a sztrájkbizottság pénteken informális megbeszélést folytatott Balog Zoltán szakminiszterrel. Az elvárt változások jelentõs része rendszerszintû, ugyanakkor a megbeszélésen a miniszter azt jelezte, hogy a kormány nem kíván ilyen jellegû változtatásokat tenni, ezért döntöttek az országos demonstráció mellett.

Az oktatás nemcsak a pedagógusok ügye, hanem közügy, a magyar társadalom ügye – összegzett Gallóné. A mai napig nem tudja, kiket akarnak meghívni a köznevelési kerekasztalon az egyeztetésekre – mondta. Ez ugyanakkor már csak tûzoltás, akkor kellett volna összehívni a kerekasztalt, amikor az egész rendszer átalakításához hozzáfogtak. Akkor kellett volna a szülõk, a gyakorló pedagógusok véleményét megkérdezni. A szakszervezeti vezetõ a tankerületi fórumokat idõhúzásnak nevezte, „ha nem tudják, mi a baj, akkor tényleg nagyon nagy a baj” – fogalmazott.

Kitért arra is, hogy a köznevelésben a csaknem ötvenezer, az oktatást, a nevelõi munkát segítõ dolgozó bérét is rendezni kell, ennek érdekében ideiglenes pótlékra tettek javaslatot. Galló Istvánné szerint a pedagógusok elkeseredettek, mert évek óta azt látják, hogyan rombolják és verik szét a közoktatás rendszerét, és ebben a gyerekek a legnagyobb vesztesek.

Ha a kormány nem hajlandó rendszerszintû változtatásokra, akkor elkerülhetetlen lesz a sztrájk – közölte a PSZ elnöke, és kérdésre válaszolva nem zárta ki, hogy erre akár már márciusban sor kerülhet. Tóth József, a Magyar Közoktatási és Szakképzési Szakszervezet elnöke a szakképzés képviseletében felidézte a tavaly nyári fenntartóváltást, és kitért arra, hogy foglalkoztatási problémákkal küzdenek. Az új intézményi elnevezésekkel – közte a szakgimnáziumokkal – összefüggésben jelezte: nem tudni, mi a tartalmuk a képzési formáknak, milyen tárgyi-személyi feltételek szükségesek majd a tanévkezdéshez szeptemberben.

Hajnal Gabriella, az Oktatási Vezetõk Szakszervezetének elnöke azt mondta: a tüntetés nem csupán a pedagógusokról szól, hanem a köznevelés jelenlegi helyzetérõl és a következményekrõl, ami a diákokon csapódik le. Olyan helyzetben van az oktatás, hogy az a gyerekekre nézve már nagyon negatív hatással van – tette hozzá.