Milyen perspektíva állhat a gyerek elõtt, aki egy olyan halmozottan hátrányos helyzetû bihari faluban látja meg a napvilágot, ahol a közmunkások kétharmadának (akik között 40-50 éves emberek is vannak) életében nem volt munkahelye? Leginkább semmilyen…
A három H átka

Miközben egyes kelet-magyarországi kistérségekben a halmozottan hátrányos helyzetû diákok aránya eléri vagy akár meg is haladja az 50(!) százalékot, a Dunántúl legnagyobb részén ez a mutató az 1(!) százalékot sem éri el. Kutatások bizonyítják, hogy a halmozottan hátrányos helyzetbõl önmagában az oktatás nem jelent kiutat; legalábbis Magyarországon biztosan nem. Azok a gyerekek tartoznak ebbe a körbe, akik rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosultak, akiknek a szülei alacsony iskolai végzettségûek, ezért a foglalkoztatottságuk is alacsony, és elégtelen lakókörnyezetben élnek. Polgármesterekkel beszélgetve nagyjából ugyanarra a következtetésre jutottunk, amit a társadalomtudósok, a szegénységkutatók is állítanak, hogy tudniillik az iskola a társadalmilag hátrányos helyzet okozta tanulási nehézségeket nem tudja kompenzálni.
Mélyszegénységben

Húsz év alatt talán 3-4 roma gyerekünk szerzett érettségit. Vass Mária

A hátrányos helyzetû és a halmozottan hátrányos helyzetû iskolások aránya Bojton nagyjából 90 százalék, de az óvodában is megközelíti a 80 százalékot – tudtuk meg Vass Mária polgármestertõl, aki úgy emlékszik, hogy az elmúlt 15-20 évben a halmozottan hátrányos helyzetû családokból indult bojti gyerekek közül talán 3-4 jutott el az érettségiig. – Volt példa diplomaszerzésre is, de ezt inkább csak az egy-két tehetõsebb család gyerekei tudták elérni. Komoly gond, hogy a tankötelezettségi korhatár leszállítása miatt a képzetlen fiatalok 16 évesen hazajönnek, és kérik, hogy kaphassanak közmunkát. Szerintem nekik még (legalább 18 éves korukig) az iskolapadban lenne a helyük, ahol elsajátíthatnának egy-egy jó szakmát – fogalmazott. „Össze tenném a két kezem, ha a faluban lenne 10-20 szakmunkás. Ezzel szemben a valóság az, hogy a település 120 közmunkása közül a kétharmadnak életében nem volt munkahelye. Pedig vannak közöttük 40-50 éves emberek is” – árulta el Vass Mária.
Akikre felnéznek

A gyulai román nyelvû gimnázium sok bedõi fiatalt felkarolt. Eszenyi Antal

Bedõn annak köszönhetik a jobb sorukat a gyerekek, hogy román nemzetiségi településrõl van szó. Eszenyi Antal polgármester arról számolt be, hogy mivel román kisebbség jelentõs számban él a faluban, a kisebbségi önkormányzat mindig megtalálja a módját annak, hogy kikerekítse a gyerekek oktatására, képzésére rendelkezésre álló összeget. „Adott már a mi kis falunk államtitkárt, sõt európai parlamenti képviselõt is ennek az országnak” – mondta büszkén, hozzátéve, hogy idõnként a tévében nyilatkozók között is fel-feltûnnek bedõi gyökerûek. A bedõi gyerekek egyébként Körösszakálba járnak általános iskolába, és aki ambícionálja a továbbtanulást, az választhatja például Gyulán a román nyelvû gimnáziumot. Utóbbi intézmény már eddig is sok gyereket felkarolt.
Szûk a mozgásterük

Váncsodon összesen 181, 4-18 év közötti fiatal él, akik közül minden második hátrányos, vagy halmozottan hátrányos helyzetû családból jön. Szalay Csaba polgármester nem tud olyan hátrányos helyzetû váncsodi gyerekrõl, aki az elmúlt tíz évben diplomaszerzésig jutott volna. – Az önkormányzat a legutóbbi ülésén aktualizálta a helyi esélyegyenlõségi programját és elfogadta a járási esélyteremtõ programtervet – mondta el a Naplónak a települési vezetõ, érzékeltetvén, hogy ami a lehetõségeikbõl telik, azt õk helyben megteszik. Ezek a lehetõségek azonban meglehetõsen szerények egy olyan kis faluban, ahol a legnagyobb foglalkoztató maga az önkormányzat.

Mezõpeterd elöljárója úgy gondolja, hogy ha a mai világban egy gyerek akar és képes is tanulni, akkor viheti valamire. Bár azt Pap Miklós is elismeri, hogy az esélyek soha nem lesznek egyenlõek, meggyõzõdése, hogy sok múlik a szûk környezeten. „Persze, ehhez az kell, hogy a szülõk (még ha maguk nem is tanult emberek) felismerjék, hogy a gyerekük csak akkor fogja náluk többre vinni, ha szakmát tanul, leérettségizik vagy akár diplomát szerez. Minta van elõttük, hiszen például Budapesten komoly pozíciókban dolgoznak Mezõpeterdrõl elszármazott emberek” – mondta.

HHH-s diákok aránya
Tiszántúlon:


Cigánd: 55,5%
Ózd: 40,6%
Kunhegyes: 44,6%
Szikszó: 39,4%
Gönc: 39,6%

Dunántúlon:

Budakeszi: 0,2%
Szentendre: 0,5%
Érd: 0,7%
Gyõr: 0,7%
Szombathely: 0,8%