Mennyire családbarát Magyarország? Kormányunk szerint, és a Defacto szerint is, családbarátabb egy ország, ha az anyák jobban össze tudják egyeztetni a munkát és a magánéletet. Azt is tudjuk, hogy azokban a fejlett országokban születik több gyerek, ahol a férfiak több házimunkát végeznek. Hogy a magyar családbarátságról képet kapjunk, nézzük meg tehát azt, hogy mennyit dolgoznak a nõk a férfiakhoz képest hazánkban, illetve más európai országokban.

Az összehasonlításhoz idõmérleg-felvételeket használunk, amelyek a nap minden percére összegyûjtik, hogy ki milyen tevékenységekkel tölti az idejét. Magyarországon A KSH tíz évente végez reprezentatív idõmérleg-felvételeket.
A blogról
A Defacto blog szerzõi közgazdászok, szerkesztõi Kézdi Gábor, Kondor Péter, Koren Miklós, Kõszegi Botond, és Szeidl Ádám, a Közép-európai Egyetem kutatói.
Defacto


Elsõ ábránk a legutóbbi, 2009-10 felmérés adatai alapján mutatja be, hogy a különbözõ életkorú nõk és férfiak átlagosan hány órát dolgoznak egy átlagos napon (a hétköznapokat és a hétvégeket is a gyakoriságuknak megfelelõen beleértve). Az átlagban benne van mindenki: azok is, akik sokat dolgoznak a munkahelyükön vagy otthonukban, és azok is, akik semennyit sem. A munkavégzésben pedig minden munka benne van: a fizetett munka, az oda történõ utazás; valamint minden nem fizetett munka is, pl. a fõzés, mosogatás, takarítás, vásárlás, egyéb ház körüli teendõk vagy gyermeknevelés. ( Ábráink adatai letölthetõk itt.)

Az ábra jól mutatja, hogy a magyar nõk többet dolgoznak, mint a magyar férfiak. 25 és 60 éves kor között a különbség átlagosan egy egész óra, idõsebb korban még ennél is nagyobb. A 30-45 éves férfiak, mindent egybevetve, egy átlagos napon 8 órát, a hasonló korú nõk pedig 9 órát dolgoznak.

Az adatokból kiderül, hogy a különbség az otthoni munkából adódik. A férfiak átlagosan több idõt töltenek fizetett munkával; viszont a nõk ennél jóval több idõt töltenek otthoni munkával. Ezért van az is, hogy idõsebb korban a nemek közötti különbségek megnõnek. A több nõi házimunkát ugyanis már kevésbé ellensúlyozza a több férfi fizetett munka.

Vajon mi a helyzet más országokban? Nem minden országban van a hazai adatokkal összehasonlítható idõmérleg-felvétel. Második ábránk azt mutatja be, mi a helyzet Belgiumban, amely a gazdag országok között a középmezõnyben helyezkedik el a férfiak végezte házimunkában és a született gyerekek számában is.


Belgiumban a dolgozó korú nõk és férfiak munkavégzéssel töltött ideje közel azonos, vagyis nincs meg az a nemek közötti különbség, amit Magyarországon találunk. Ennek az oka az, hogy a belga nõk kevesebb idõt töltenek munkával mint a magyar nõk. A 25-40 éves korosztályoknál a különbség az otthoni munkából adódik, míg az idõsebb korosztályoknál inkább a fizetett munkából. A férfiak fizetett és otthoni munkával töltött ideje hasonló a két országban.

Egyéb európai országok adatait is megnéztük. A nyugat-európai országok többségében a dolgozó korú nõk közel azonos, vagy kicsit több idõt töltenek munkával mint a dolgozó korú férfiak (Finnország, Franciaország, Nagy-Britannia, Németország, Spanyolország, Svédország); a különbség csak Olaszországban olyan nagy, mint Magyarországon. A kelet- és közép-európai országok közül Bulgáriában még a hazainál is nagyobb a nemek közötti különbség az aktív korúak között; Szlovéniában és a balti államokban a magyarhoz hasonlóak a viszonyok; Lengyelországban viszont kisebbek a különbségek.

Mi állhat a különbségek hátterében? Az otthoni munkában látott különbség összefügghet a hagyományos családmodellel, amelyben a gyermeknevelés és a házimunka terheit nagyobb részben a nõk viselik. Azonban ez nem feltétlen jó így. Nemcsak igazságtalannak tûnik az egyenlõtlenség, hanem arra is ösztönözheti a nõket, hogy kevésbé vállaljanak további terheket -- több gyermeket, vagy több fizetett munkát. A Defacto szerint az ilyen aránytalanságok nem illenek egy valóban családbarát országhoz.

Ha szeretne a Defacto elemzések megjelenésérõl email-tájékoztatót kapni, kattintson ide!