2024. április 26. Péntek, Ervin.
 
A Wizz állami támogatással repülhet a BalkánraForrás: index
Utolsó módosítás: 2016-03-08 09:50:47
Címkék: Bihari hírek
Rárepülne a Wizz Air egyes balkáni útvonalakra – értesült a Világgazdaság piaci forrásokból. Csak az a kérdés, hogy ez mennyibe kerülne a kormányzatnak. Megkérdeztük a légitársaságot is, ahol azt válaszolták: „Nem bocsátkozunk spekulációkba a jövõbeli növekedési lehetõségekkel kapcsolatban, de megerõsíthetjük, hogy a Wizz Air mindig figyelembe veszi a légitársaság erõs növekedésével összhangban lévõ új lehetõségeket.”

A nemzeti légitársaság leállása után átrendezõdött a piac, azonban több korábbi Malév-desztináció mindmáig nem érhetõ el átszállás nélkül a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülõtérrõl: Albániával, Koszovóval, Macedóniával és Montenegróval nincs légi kapcsolat. Márpedig ezek közül több országban jelentõs magyar üzleti érdekeltségek vannak – például a Mol vagy az OTP révén –, ami számottevõ üzletiutas-igényt képvisel.

A hiányzó útvonalak üzemeltetése az elmúlt évek tapasztalata szerint tisztán piaci alapon nem jelent vonzó perspektívát a légitársaságoknak. Ezt jelzi, hogy – bár a lehetõség adott lenne –, nem indult be a forgalom ezeken a vonalakon.

A kormányzat szerint a közvetlen összeköttetések megteremtése kizárólag állami hozzájárulással biztosítható. Épp ezért döntött úgy a kabinet, hogy bizonyos nyugat-balkáni útvonalakon nyilvános pályázaton nyertes légitársaságok monopolhelyzetben szolgálhatják ki az érintett útvonalakat.

Mégpedig úgy, hogy a cégek igényt tarthatnak egyfajta kompenzációra is, amely azonban kizárólag az érintett útvonalakon elszenvedett üzemeltetési veszteségek ellentételezésére és ésszerû profit biztosítására szolgálhat.

És épp ez az a körülmény, amely miatt ezek az útvonalak érdekesek lehetnek a cégeknek, például a Wizz Airnak, amelynek a veszteségeket nem kellene állnia, sõt még nyerhetne is rajta, ráadásul ezzel együtt a kormány céljainak megvalósítását is elõsegítené. Az viszont kérdés, hogy menyibe kerülne mindez a kabinetnek, fõleg ha a Wizz Air nyerné a pályázatot, hisz flottája Airbus–320-as és 230 személyes Airbus–A321-es gépekbõl áll.

Szakértõk szerint ezeken a vonalakon kisebb kapacitású turbópropelleres gépekkel lehetne gazdaságosan repülni. Egykor a Malévnak is voltak kisebb, CRJ–200ER típusú repülõgépei, sõt épp abban az idõben szerezte be ezeket, amikor az a Váradi József volt a légitársaság vezetõje, aki most a Wizz Air egyik tulajdonosa, illetve vezérigazgatója. Váradi épp a budapesti ráhordás céljaira használta a gépeket, vagyis épp azt a helyzetet igyekezett kezelni ezekkel a gépekkel, amelyre a Malév megszûnése óta nem találtak megoldást.

Hozzászólások
Még nem érkezett hozzászólás ehhez a témához.
Hasonló hírek 
Kedvenc hírek
Ön még nem rakott semmit a kedvencek közé!