„Lenullázzák a menekültellátást” – reagált a Magyar Helsinki Bizottság azokra a belügyminisztériumi tervezetekre, amelyek hétfõn jelentek meg a Kormány.hu-n. Ahogy megírtuk, a tervezetek szerint többek között meg akarják szüntetni a menedékkérõk költõpénzét, a lakáscélú és a beiskolázási támogatást, a szállásokon pedig még jobban össze lehetne zsúfolni az embereket, konkrétan a börtönzárkák szintjére vinnék le a mozgás- és légtérre vonatkozó minimumkövetelményeket.

Fotó: MTI / EPA

A Helsinki szerint a tervbe vett jogszabálycsomag „a nemzetközi védelemben részesített menekülteket és oltalmazottakat megfosztja a társadalmi beilleszkedés valós lehetõségétõl”, megtagadja Magyarországnak a menekültek védelmét elõíró kötelezettségeit, és a menekültek továbbvándorlását akarja elõidézni, más országokra hárítva a felelõsséget.
A Magyar Helsinki Bizottság március 2-án kapta meg a tervezeteket, és kedd délig adtak nekik határidõt a véleményezésre. A Kormány.hu-ra feltöltött, bárki által elérhetõ anyagok mellõl most teljesen lefelejtették a véleményezési határidõt és a címet, amelyre írni lehetne. A Helsinki szerint itt már csak a társadalmi egyeztetés látszatának a fenntartásáról van szó, érdemi párbeszédrõl nincsen.

A tervezet indoklása arra hivatkozik, hogy a menekültet „a magyar állampolgár jogai illetik meg kötelezettségei terhelik”. A Helsinki Bizottság közleménye szerint

Az egyenlõségnek ez az értelmezése nyilvánvalóan cinikus, megtévesztõ és önzõ.

Szerintük a különbözõ élethelyzetekben különbözõ juttatásokra van szüksége az embereknek, és a kormány érvelése olyan, mintha azt mondanánk, hogy ugyanaz a sürgõsségi ellátás jár mindenkinek, függetlenül attól, hogy inkubátorra szoruló koraszülött vagy baleseti sebészre váró szilánkos csonttörött.

A Helsinki bírálja többek között, hogy:
Bevezetnék a menekültstátusz háromévenkénti kötelezõ felülvizsgálatát. Szerintük a külföldi tapasztalatok alapján a felülvizsgálat az esetek 95 százalékában nem vezet a státusz visszavonásához, a procedúra csak felesleges többletköltséget jelent.
60 helyett csak 30 napig maradhatnánk az elismert menekültek és oltalmazottak a táborokban. Ez az idõ szerintük irreálisan kevés a kinti élet megszervezésére, hajléktalanná válhatnak, vagy illegálisan továbbállnak nyugatra.

Fotó: Lefteris Pitarakis / MTI
Még az elõzetes letartóztatásban lévõkhöz képest is kevesebb egy fõre esõ mozgásteret és légteret biztosítanának a szállásokon, miközben itt olyan emberekrõl van szó, akik nemhogy elítélve nincsenek, de még bûncselekménnyel vádolva sem. Szerintük egyébként még a túlzsúfoltságot tiltó szabály lazításával is kevesebb a férõhely, mint ahány embert õrizetbe venne a hatóság, tehát ezért sem ez a megoldás.
Meg akarják szüntetni a költõpénzt, pedig – valamilyen mértékben – minden tagállamban jár. A költõpénz a befogadóállomáson elhelyezett felnõtteknél havi 2850 forint. A Helsinki szerint leginkább telefonálásra, az otthoniakkal való kapcsolattartásra fordítják az emberek. A költõpénz megvonásával megfosztják õket személyes döntéseik meghozatalának a lehetõségétõl, sértik emberi méltóságukat, írják. Hiányolják a részletes, objektív tényekre alapozott indoklást is. A Helsinki azt szeretné, ha a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal nyilvánosságra hozná, 2015-ben összesen hány forintot folyósított költõpénzként, és ebbõl hány embert hány hónapon keresztül láttak el. Szerintük kizárólag ennek az adatnak a fényében lehetséges megítélni, hogy a tervezett intézkedésnek van-e közgazdasági racionalitása.