Kuvasz,
komondor,
puli,
pumi,
mudi,
erdélyi kopó,
rövid szõrû magyar vizsla,
drótszõrû magyar vizsla,
magyar agár.

Ennyi. Amennyiben a parlament elfogadja a Földmûvelési Minisztérium (FM) tervezetét, kizárólag erre a kilenc „magyar” kutyafajtára terjed majd majd ki az állam tenyésztéssel kapcsolatos szabályozási szerepe. A törvényjavaslat egy új fogalom bevezetésével tenne különbséget az országban tenyésztett fajták között, és kizárólag azokat részesítené elõnyben, amelyek „Magyarország természetföldrajzi környezetében” alakultak ki.

Az ebtenyésztést eddig felügyelõ tárca már hónapok óta dédelgette a kivonulás ötletét.

Az FM lényegében már tavaly év végén beismerte, hogy csõdöt mondott minden eddigi próbálkozása, és nem tudott rendet tenni kutyafronton.
Ex lex állapot van/volt/lesz

Egy novemberben közzétett tervezet kozmetikázás nélkül súlyos megállapításokat tett a magyar ebtenyésztés helyzetérõl. „A hazai ebtenyésztés mûködése több mint 15 éve súlyos konfliktusokkal terhelt, a szakmai és jogi elõírásoknak nem felel meg, hazai és nemzetközi megítélése folyamatosan romlik. Jellemzõ a magyar ebtenyésztésre, hogy a másfél évtizedes ex-lex állapot következtében súlyos személyi ellentétekkel terhelt, a tenyésztés (szaporítás) jelentõs része a feketegazdaságban zajlik."

Az illegális állatkereskedelem visszafogott becslések szerint is milliárdos iparággá terebélyesedett, az ország számára pedig egyre cikibb, hogy magyar bûnözõk a nagy haszon reményében dobozokban csempészett kölyökkutyákkal árasztják el a nyugati-európai piacokat. A probléma méreteit jelzi, hogy bár a hasonló népességszámú Csehországban közel tízszer akkora tagsággal rendelkeznek a kutyaklubok, mint Magyarországon, nálunk mégis ötször annyi kölyök születik évente, mint a cseheknél.

Az FM által emlegetett elhúzódó belsõ konfliktus éppen a szabályozás pontatlansága, a nyilvántartás, a származási okmányok kiadásának joga körül alakultak ki. A korábban egyeduralkodó Magyar Ebtenyésztõk Országos Egyesülete (MEOE) nem ismerte el a függetlenedõ fajtaszervezetek törzskönyveit, bár a szabályozás erre kötelezte volna. A származási papírok kiadása és a szakmai kiállítások szervezése komoly bevételforrás, amirõl egyik fél sem akart lemondani.
Indokolatlanul nagy teher

A minisztérium mindezek ellenére nem a hathatósabb szabályozás kidolgozását tûzte ki célul, inkább – a Lázár János által bejelentett programból merítve – a kormányzati bürokráciacsökkentést is felvették a kivonulás magyarázatai közé. Fazekas Sándor földmûvelési miniszter februárban már arról beszélt, hogy a több mint százötven magyarországi kutyafajta indokolatlanul nagy terhelést jelent a tenyésztési hatóság és az államigazgatás számára.

A magyar fajták genetikai felügyeletére valószínûleg a Szent István Egyetem kapna megbízást, az internacionalista fajták fenntartására viszont hivatalból már senki sem felügyelne, mert a tenyésztésükre specializálódott szervezetek állami elismertsége az FM tervezete szerint megszûnne.
Ez azt jelentené, hogy a szervezetek egyszerû civil egyesületekké minõsülnének vissza, és megszûnne a közokirat jellegû törzskönyvek kiadása.
Nem a magyar fajtákra buknak

A fellelhetõ adatokból az látszik, hogy a kormány által favorizált magyar fajták nem tartoznak a legnépszerûbb fajták közé, illetve hogy a kutyatartók eddig nem a Kárpát-medencei származási hely alapján választották ki kedvenceiket. Az elmúlt években kutyás körökben publikált listák szerint a top 10-ben többek között a német juhászkutya, a francia és az angol buldog, a golden retriever, a tacskó és néhány terrierfajta szerepelt.
Az elsõ tízbe a magyar fajták közül csak a magyar vizsla tudott bekerülni.

A fajtaszervezetek aktivistái szerint a kormány elgondolása lényegében a kutyás civil szervezetek végét jelenti, hiszen a tagság annak idején a tenyésztésszervezési szolgáltatások miatt csatlakozott hozzájuk. Ha ezek megszûnnek, a szervezetek léte is értelmetlenné válik.

Azt is kifogásolják, a tervezetben szereplõ „magyarság” szerinti megkülönböztetés teljesen eltér más állatfajoknál, lovaknál, szarvasmarháknál, sertéseknél bevett elvekkel, ráadásul nemcsak az ebeket különbözteti meg, hanem következményként a tenyésztõ szervezeteket is.
A 2010-es kormányváltáskor az úgynevezett elismert fajtaszervezetek még kifejezetten a Fidesz támogatásában bíztak.

Abban reménykedtek, hogy az Orbán-kormány érvényt szerez a szabályozásnak, megregulázza a szocialista kormányzattal jó viszonyt ápoló MEOE-t, és kikényszeríti, hogy adja át a származási papírkiadás és a kiállítás szervezés jogát. Csalódniuk kellett, mert néhány hónap elég volt ahhoz, hogy forduljon a helyzet, és a befolyásos támogatók segítségével a MEOE az új kormánynál is elérje a számára hátrányos törvényi szigorítás idõleges megszüntetését.

A lobbizás azóta is folyamatos a kormánypárti és kormányzati politikusok körében, de a jelek szerint hiába. A legújabb javaslat is a MEOE-nak árt a legkevésbé, mivel jelenleg ez az egyetlen szervezet, amely a nemzetközi származási papírok kiadására jogosult az országban, így a belföldi törzskönyvek eljelentéktelenítése kevésbé érinti.