Az államfõ szerint az MNB-törvény módosításai nincsenek összhangban a közpénzekkel való gazdálkodást és a közérdekû információkat érintõ alkotmányos rendelkezésekkel, a változtatás visszamenõleges hatálya pedig sérti a jogbiztonság alkotmányos elvét. A visszamenõleges hatály tilalma miatt kezdeményezte a postai szolgáltatásokról szóló törvény legutóbbi módosításának elõzetes normakontrollját is.
Áder indoklása

Meghozott döntéseimben nagy súllyal esett latba, hogy hazánk Alaptörvénye a korábbi alkotmányhoz képest kiemelt figyelmet szentel a közpénzekkel való gazdálkodást és a közérdekû információkat érintõ alkotmányos követelményeknek. Az Alaptörvény másik sarkalatos pontját a jogbiztonság alkotmányos védelme jelenti. A jogállamot épp az teszi szilárddá, ha bármely helyzetben és bármely pillanatban mindenki tisztában lehet azzal, hogy pontosan milyen törvényi elõírásoknak kell megfelelnie, és milyen jogszabályok szerint kell eljárnia.
Közérdekû adatok vagy nem?

A Magyar Nemzeti Bankról szóló, gyorsított eljárásban tárgyalt törvénymódosítás lényege, hogy a jegybank által létrehozott alapítványok gazdálkodási adatai, így elsõsorban a hozzájuk juttatott, a jegybanktól származó közpénz – több mint 200 milliárd forint – elköltése kikerülne a közérdekû adatok körébõl, magyarul azt eltitkolnák a nyilvánosság elõl.

Ez a módosítás ráadásul visszaható hatályú lenne, a folyamatban lévõ ügyeket is érintené: több ilyen per is zajlik, és ezekben elsõ fokon az MNB-t és az alapítványokat a kért adatok kiadására kötelezték. Ha a törvény ebben a formájában lép hatályba, másodfokon nem születhet más ítélet, mint hogy az adatokat mégsem kell kiadniuk.
Kövér, a puha ellenálló

A sajtó sokat foglalkozott azzal, hogy Kövér László, az Országgyûlés elnöke egy interjúban jelezte, nem ért egyet a törvénnyel, az MNB alapítványaihoz juttatott forrásokat közpénznek tartja, és csak a frakciófegyelemnek engedve szavazta meg a jogszabályt. A sajtó Kövér ellenállása jelének tudta be azt is, hogy a házelnök aláírásával kivárta a rendelkezésére álló ötnapos idõkeretet.

Mindez azért érdekes, mert Kövérnek az Alaptörvény szerint más eszköze is lett volna a jogi különvéleménye kifejezésére: a zárószavazás elõtt indítványozhatta volna az Országgyûlésnek, hogy az Alkotmánybírósággal vizsgáltassa meg, a törvénytervezet összhangban van-e az Alaptörvénnyel.

Csakhogy Kövér László még sosem élt ezzel a lehetõséggel. Ez vagy azt jelenti, hogy egyszer sem volt alkotmányos kifogása az elmúlt hat év során elfogadott törvények ellen, vagy a politikai szempontokat rendre az alkotmányosak fölé helyezte.

A másik, még februárban benyújtott, a postatörvényt módosító tervezet a Magyar Posta szerzõdéseirõl szól, amely szerint nem lesznek megismerhetõek azok az adatok, amelyek a posta számára „üzleti tevékenysége végzése szempontjából aránytalan sérelmet okoznak”.

Az MNB-s törvénynél alkotmányos probléma Péterfalvi Attila adatvédelmi biztos szerint, hogy indokolatlanul szûkítené a megismerhetõ közérdekû adatok körét. Az Alaptörvény meglehetõsen egyértelmûen fogalmaz:

A közpénzekkel gazdálkodó minden szervezet köteles a nyilvánosság elõtt elszámolni a közpénzekre vonatkozó gazdálkodásával. A közpénzeket és a nemzeti vagyont az átláthatóság és a közélet tisztaságának elve szerint kell kezelni. A közpénzekre és a nemzeti vagyonra vonatkozó adatok közérdekû adatok.

Péterfalvi korábban a Postával kapcsolatos eredeti módosítást is kifogásolta, késõbb azonban korrigálták a javaslatot, a visszamenõleges hatály azonban, akárcsak az MNB-s törvénynél, továbbra is problémás maradt. Az ugyanis sértheti a jogbiztonság elvét, ami a Magyarországot jogállamnak nyilvánító alaptörvényi rendelkezésbõl fakad.

Áder választása

Ha gondja van egy, a parlament által elfogadott jogszabállyal, Áder János elõtt két út áll: ha nem ért egyet a törvénnyel, politikai vétóként azt visszaküldheti az Országgyûlésnek. Ha a törvényhozás ismét elfogadja, az államfõ , hacsak eljárási hiba nem történt, nem kekeckedhet tovább, köteles aláírni a jogszabályt.

A másik lehetõség az alkotmányos vétó, ami jóval erõsebb eszköz: ha az elnök szerint az elfogadott törvény alkotmányellenes, azt megküldi az Alkotmánybíróságnak, mely arról soron kívül, legfeljebb 30 napon belül dönt. Ha az AB nem talál kivetnivalót, Áder köteles aláírni a törvényt, ellenkezõ esetben az Országgyûlés újratárgyalja a törvényt.

Áder János tehát a második lehetõséget választotta. Ez annyiban meglepõ, hogy a közérdekû adatok megismerhetõségével kapcsolatos törvények átengedésekor korábban nem tûnt az információszabadság elkötelezett hívének. Ilyen volt a
paksi atomerõmû bõvítésével kapcsolatos összes, tehát nem csak a biztonsági szempontból indokolható szerzõdés titkosítása;
az információszabadságról szóló törvény 2013-as módosítása, mely szerint az adatkezelõk megtagadhatják a közérdekû adatok kiadását, ha úgy ítélik meg, hogy az adatigénylés visszaélésszerû, a közfeladatot ellátó szerv gazdálkodásának „tételes”, „számlaszintû” vagy „átfogó” ellenõrzésére irányul;
az infótörvény 2015-ös módosítása, ami lehetõvé tette, hogy az igénylõre hárítsák a közérdekû adatok kiadásának költségeit.
(Borítókép:   A Magyar Nemzeti Bankról szóló törvény módosítását célzó javaslat szavazásának eredménye a kijelzõn az Országgyûlés plenáris ülésén 2016. március 1-jén.   Fotó: MTI / Koszticsák Szilárd)