A most 32 éves K. Zsanett és 37 éves élettársa, N. Tamás együtt nevelte a nõ elõzõ kapcsolatából 2004-ben született kisfiút. Az óvoda elõször 2010-ben jelzett komoly problémákat a gyereknél: szülei túlzott elvárásokat támasztottak vele szemben, játékai nem voltak, rendszeresen veréssel büntették, kék foltokkal ment óvodába.

A figyelmeztetés után a nevelõapa egy ideig abbahagyta a gyerek verését, helyette a haját tépte, mert annak nem marad nyoma. A kisfiú a bántalmazások és a túlzott szigor miatt dadogni kezdett és alvás közben többször bepisilt, ezt pedig úgy torolták meg, hogy neki kellett kimosnia az ágynemût kézzel, akár az éjszaka közepén is. A bántalmazás mellett ételmegvonással is büntették.

Az óvoda jelzései alapján a gyermekjóléti szolgálat kiállította ugyan a gyermek törzslapját, az azonban a dokumentációból nem derült ki az ombudsman szerint, hogy történt-e gondozás, vagy csak nyilvántartásba vették a gyereket. Fél évvel késõbb az óvoda még komolyabb jelzések küldött a gyermekjóléti szolgálatnak, ekkor már a gyerek rendszeres bántalmazásáról tettek bejelentést, és arról, hogy játék és az étel megvonás mellett a levegõzés megtiltása is a büntetése közé tartozott az akkor 6 éves gyereknek.

A gyermekjóléti szolgálat ekkor bevont egy pszichológust a család gondozásába, és azt közölte, hogy amíg a szülõk együttmûködnek, nem tartanak indokoltnak más intézkedést. Az esetkonferencián ott volt a gyámhatóság képviselõje is, de õ sem tett feljelentést. 2012-ben olyan dokumentációt állítottak ki, hogy a családgondozó telefonon vagy személyesen havi rendszerességgel kapcsolatot tart a családdal, és nem észlel problémát, szerinte a gyereknek jó a kapcsolata a szüleivel.

2013 májusában már az iskola küldött vészjelzést a gyermekjóléti szolgálatnak, mint írták a gyereken kék-lila zúzódásokat észleltek. Augusztusban új családgondozó vette át az ügyet, aki csak telefonon tartotta a kapcsolatot az anyával, személyesen egyszer sem találkozott a család egyik tagjával sem. Az iskolai májusi jelzése után jelentõs késéssel októberben kezdeményezték a gyermek védelembe vételét, ami csak az év decemberében történt meg - feljelentést azonban akkor sem tettek a gyermekvédelmi szervek.

A negyedik jelzés 2014 márciusában érkezett az iskolától, miszerint a kisfiú arra panaszkodott, hogy gyakran bepisil éjszaka és a nevelõapja az éjszaka közepén kimosatja vele a lepedõjét - a szolgálat csak ekkor kezdeményezte a gyermek vér szerinti apjánál való elhelyezését - de feljelentést ekkor sem tettek.

Az ügynek az vetett véget, hogy az apa pert indított a gyerek végleges elhelyezése érdekében, a Zalaegerszegi Járásbíróság 2014 júniusában döntött errõl.

Az ombudsman megállapításai szerint a védelmbe vétel éveken keresztól való elmaradása, a csak a szülõkre kiterjedõ családgondozás (azaz, hogy a gyereket egyszer sem foglalkoztak) súlyosan sértette a gyermek érdekét. A büntetõfeljelentés elmaradása állandósította a gyermek veszélyeztetett helyzetét.