Orbán Viktor csütörtökön nem csak arról beszélt (talán elõször), hogy az államadósságunk nõ, csak a GDP-hez viszonyított arányában van nagyjából szinten. Hanem arról is, hogy nem lehet megakadályozni a fiatalokat abban, hogy elhagyják az országot. Mert szerinte a mozgékony fiatalok meg akarják ismerni a világot. Viszont bejelentette, az nagyon jó volna, ha egyszer visszajönnének. 
A titokzatos „nyílt, kettõs bérrendszer”

Erre találtak ki egy dolgot. Azt, hogy béremelés kell ahhoz, hogy a fiatalok hazajöjjenek, de a hagyományos béremelések nem lesznek elegendõk. Hanem kockázatosabb rendszer kell, amit a cafeteria-rendszer átalakításával gondoltak megoldani. Ez azért is jön kapóra, mert a mostani rendszerünk úgyis épp megbukott.
Az államosítás tündöklése és bukása

A kormány még 2012-ben döntött úgy, hogy szabályozási erejével elzavarja a cafeteriapiacot uraló, fõleg külföldi cégeket, és államosítja a szektort. Cafeteriat azért érte meg adni a dolgozóknak a törvényi maximumig, mert jellemzõen jóval kedvezõbb adóbesorolás alá estek, mint a pénzben adott jövedelem.

A külföldi és néhány magyar cég  utalványai helyett bevezették az Erzsébet-utalványt fõként az ételutalványok helyett, és a bankkártyaszerû Szép-kártyát, fõként az üdülési utalványok helyett. Utóbbit három bank, az OTP, az MKB és a K&H adta ki. A munkaadók szépen le is cserélték a korábbi utalványaikat, mára 48 ezer munkaadó ad nagyjából kétmillió embernek ilyen formában bért.

Igen ám, de az EU bírósága február végén kimondta, ami sejthetõ volt: jogellenes volt az államosítás. Ezért Magyarországnak várhatóan vaskos kártérítéseket kell majd fizetnie, illetve mihamarabb jogszerûvé kell visszacsinálni a rendszerünket. 

Egészen pontosan Orbán úgy gondolkozott, hogy a cafeteria másképp adózik, mint az alapbér, az unió is tulajdonképpen elismeri, hogy ez egy „rejtett kettõs bérrendszer”. Most szerinte az a kérdés, hogy van-e bátorságunk ahhoz, hogy ezt egy „nyílt, kettõs bérrendszerré” tegyük. És ha már úgyis át kell alakítani a cafeteriát, akkor készpénzzé kellene tenni, csak épp a cafeteria kedvezõbb adóbesorolásával – mindezt már 2017-tõl.
A szavakat értjük, a mondatok jelentését nem

Ez nagyon izgalmasan hangzik, ugyanakkor megint olyan ötletnek tûnik, amirõl nem tudni, mit fog jelenteni a valóságban.  Már a készpénzes ötlet sem világos. Ez azt jelentheti vajon, hogy viszonylag adómentesen akarnak adni havi 10-20 ezer forintot? És akkor részben vagy egyáltalán nem kell utána szja-t fizetni? Vagy nem kell a sokkal nagyobb terhet jelentõ járulékokat sem?

Mert ha az elõbbi, akkor ez nagyjából a kormány által korábban szörnyûnek tartott és hamar kivezetett adójóváírás visszahozatalát jelentené. Ott ugyanis  a legszegényebb emberek a bérük egy részét szja-mentesen kapták. Ha viszont mondjuk járulékokat se kell fizetni, és mindenkinek jár, akkor vélhetõen az szja-törvény adómentes juttatásai közé kerülne.
Leegyszerûsítve: lényegében egy új 0 százalékos adókulcsot vezetnének be,

ami a jövedelem egy részére vonatkozna, véget vetve az egykulcsos személyi jövedelemadónak.

Ha viszont nem mindenkinek, akkor kiknek lesz ez? A fiataloknak? Vagy azoknak a már nem olyan fiataloknak, akik külföldrõl térnek vissza?

Külön kérdés, hogy havi 10-20 ezer forintot tényleg akkora meggyõzõ erõnek gondolnak-e Orbánék, ami miatt Dániából hazajönne a fiatal orvos, Angliából pedig a jól képzett pincér. Mert ha ekkora marad a keret, akkor jó eséllyel inkább csak egy kommunikációs fogás lesz az egész.
Lehet vissza az egész is

Az is érdekes, hogy valóban készpénzt is adnak-e majd, és ez bármire felhasználható lesz, vagy meg kell felelni valamiféle feltételeknek. 

Ha ugyanis bármire felhasználható lesz, akkor szembemennénk az eddigi, a belföldi turizmust, hazai vállalkozásokat támogató, elõtérbe helyezõ feltételeinkkel. Pénzt lehetne akár a Szép-kártyához hasonlóan is adni úgy, hogy a jelenlegi cafeteriaelemek szinte mindegyikére fel lehessen használni. Ennek még meglenne az a jellemzõje is, hogy külföldi cégek csak nehezen tudnának ténylegesen belépni erre a piacra, mert a rendszer már kiépült, és nagy költségei lehetnének a váltásnak, mondta errõl Hegedüs Sándor, az RSM Hungary adószakértõje.

Az se semmi, hogy az egész cafeteria-rendszerünk szinte évrõl évre változik az aktuális politikai célok függvényében. Az ilyesmi sehol nem szerencsés, de különösen nem egy olyan százmilliárdos piacon, ahol sokszor hosszú távra kötelezõdnének el emberek (mondjuk a nyugdíj- vagy egészségpénztári befizetéseikkel).

Mindenesetre most jó lehetõséget is kínált az Európai Bíróság döntése, hogy ezt meglovagolva újra átszabják a rendszert. Viszont ha nagyon nagy kedvezmények jönnek be egyes csoportoknak, akkor azt az adókiesést még ki is kell fizetnie a költségvetésnek. Végsõ soron, ha most már tényleg tavasszal elfogadják a költségvetést, akkor legkésõbb akkor megtudjuk, hogy mirõl beszélhetett ténylegesen Orbán, és mit számoltak ahhoz neki az NGM-ben.