Az is eldõlt, hogy a tavaly márciusban beindított havi 60 milliárd eurós kötvényvásárlási programját áprilistól kezdve 20 milliárd euróval havi 80 milliárd euróra bõvítik, valamint március 16-tól mínusz 0,3 százalékról mínusz 0,4 százalékra módosul a az EKB-nál elhelyezett egynapos kereskedelmi banki betétekre felszámított büntetõkamatot.

A nullás alapkamat közvetlen elõzménye a múlt heti defláció, és a beruházási kedv növekedését várják tõle. A még mindig bóvli kategóriában vesztegelõ Magyarországnak jó hír a döntés, mert alacsonyabb kamatlábak mellett a kockázatosabb országokban is bátrabbá válhatnak a befektetõk.

Közben Nagy Márton jegybankalelnök csütörtökön a Figyelõ konferenciáján arról beszélt, hogy Magyar Nemzeti Bank minden rendelkezésre álló eszközt kész bevetni az 3 százalékos inflációs cél elérése érdekében, ezért ugyanarra készül, mint az EKB, vagyis tovább csökkenti a forint alapkamatát.

"A monetáris tanács kész minden eszközt felhasználni az inflációs cél elérése érdekében" - mondta. A Reuters megjegyzi, hogy a régió néhány központi bankja a monetáris lazítás terén várhatóan versenybe száll az Európai Központi Bankkal, mert nem akarják, hogy valutáik erõsödése rontsa versenyképességüket fõ piacukon, az euróövezetben.

Amikor még csak az EKB-döntés született meg, a forint rövid ideig erõsödött, de Nagy bejelentése után ismét gyengülni kezdett az euróval szemben. Az euró is elindult lefelé a dollárhoz képest Mario Draghi EKB-elnök beszéde közben, majd kicsivel késõbb visszakapaszkodott, vagyis még nem kristályosodott ki, hogyan reagál a piac az új helyzetre.